Dátum: 1999. március 30., 11:45
Feladó: Csizmadia Szilard --
Tárgy: Atlag
Valamiert ez a level nem ment el penteken, es ezert nem jelent meg...
Most ujra elkuldom a CSILLA-ba, hatha sikerul kozztenni a
meteorfenyessegek atlagarol... Udv mindenkinek!
Kedves J.S.A,
a 999-es CSILLA-ban feltett kerdesedre tobbfele valasz lehetseges. A meteor
atlagfenyesseget ui. tobbfelekeppen is tudom definialni, az mar mas kerdes,
hogy melyiket erdemes tudomanyos celokra hasznalni.
Apropo! Meg ne kerdezzetek, miert lehet tobbfele az atlagfenyesseg. Valaszolok
most.
Valaminknekazatlaga ugye nyilvanvaloan a valamik osszeadva es elosztva az o-
sszeggel. (Ezt nem igy lellett volna elvalasztanom...)
Namost a meteor az egy folyamatos jelenseg: az egen feltuno hosszu egyenes
csik az a meteor folyamatos izzasanak kovetkezmenye. A palya menten valtozik
a meteor fenyessege. Bontsd fel a palyat sok apro kis szakaszra, es nezd
meg, hogy ott mekkorra a meteor fenyessege. Ezeket a fenyessegdarabokat ad
ossze, es osszd el a szakaszaid szamaval.
Namarmost, szakaszokra a meteor palyajat bonthatod tobbfelekeppen is: pl.
0,01 masodpercenkent, vagyis idoben keszited el a felbontasd, de
csinalhatod pl. 0,1 fokonkent. A ketto nem lesz ugyanaz, mert a meteor
amikor halad a legkorben, lefekezodik, vagyis lelassul. Emiatt a meteor
0,01 masodpercenkent nem ugyanaokkara utat tesz meg 9a lassulas miatt),
vagyis az egbolton azt latod, hogy ugyanannyi ido alatt nem
ugyanakkorra hosszusagu tat tesz meg. (ezt nekem mar volt szerencsem igen
sokszor atelni, esetenkent nagyon latvanyos is lehet: persze, senki
ne feledkezzen el meg a geometriarol sem!)
Vagyis nem mindegy, hogy idore vagy utra atlagolsz. Hogy bonyolultabb legyen
a kep, nyilvan a 0,1 fok hosszusagu egbolton mert uthossz attol is fugg, hogy
milyen szogbol tekintesz a meteorpalyara (ezt illusztralni kellene, de a
CSILLA keretei kozott ez lehetetlen, elmondani meg csak ugy lehet, hogy azt
tanacsolom, rajzolgass!). Ha tobb eszleles alapjan ismert a meteor
legkorbeli utja, akkor persze az utra pl. km-enkent lehet atlagolni.
Kezd hosszu lenni a level, de azt meg erdemes megjegyzeni, hogy a fentiek
valamifele numerikus integralas (... ;-( ) volt. Mert persze, ha Te pl.
0,03 masodpercenkent keszited el a felosztast, johet X. Y. A-bol, hogy
abban a 0,03 masodpercben is valtozhatott a meteor fenyessege. Es igaza
is van! Elmeletileg valami sulyozott integralt kellene szamlni,
gyakorlati nehezsegek (pl. a foto kimerese soran gondolj arra, hogy az
valahany vonalpart ad mm-enkent, vagyis mar eleve az eszlelsi anyag
"szetkente" a finom valtozasokat, mar a foto atlagolt!) miatt helyes
a numerikus integralt alkalmazni.
Bevallom, en meg ilyet sose szamoltan es sose volt ra szuksegem.
Az az erzesem ugyanakkor, hogy ha asztrifizikailag interpretalhato eredmenyt
akar valaki szarmaztatni egy jol eszlelt (vagyis sok helyrol lkefenykepezett)
meteoradatbol, akkor a valodi legkorbeli palyan, mondjuk 0,5-1 km-enkent
vett osztaspontokkal erdemes szamolnia. Ez ui. fuggetlen attol, hogy az eszlelo
milyen szogben latt ra a meteorra.
En pl. lattam olyan szlovak merest, amiben magyar amator merese is szerepelt a
palyaszamitas soran. Ebben a meresben a meteor spektrumat vettek fel, de
a spektrumot (nagyon helyesen) nem atlagoltak, hanem azt vizsgaltak, hogy
a meteorpalya egyes szakaszain hogyan egett el a meteor, pontosabban,
milyen felsolegkori molekulakat gerjesztett az izzasbol szarmazo hoenergia.
Valoszinuleg a fenyessegmenet is tartalmaz ilyen informaciokat (sot biztos).
Udvozlettel:
Csizmadia Szilard