Dátum: 1999. április 1., 16:20
Feladó: Berko Erno --
Tárgy: optika
Csak a véletlen műve, hogy két közel hasonló témájú
levéllel jelentkezem.
Agymenés:
Az egyszerűség miatt a továbbiakban csak homogén, feszült-
ségmentes optikai minőségű üvegről lesz szó, amely valamilyen
mértékű hőtágulási együtthatóval rendelkezik. Továbbá tekint-
sünk el a befoglalás esetleges hőfokfüggő hatásától.
Abban ugye egyetértünk, hogy minden 0-tól eltérő hőtágulású
optikai elemet észlelés előtt több órával kipakolunk, hogy a
külső hőmérsékletet egyenletesen átvegye "beálljon".
Ezt még komoly gyártók (Starfire) termékeiről is olvastam.
Elvileg egy optika készítésekor az ellenőrzések valamilyen x
hőmérsékleten történnek. Ha ettől eltérő hőmérsékleten fogjuk
használni, akkor az optikai paraméterek változni fognak.
Valószínűleg romlanak a paraméterek, bár elméletileg akár
javulhatnak is bizonyos hőmérsékleten.
Ebből következtetve, ha az általánosan elterjedt 20 fokos
környezetben készült az optika, akkor az 20 fokos környe-
zetben hozza a "gyári" formáját.
Átlagos csillagászati gyakorlatban ennél alacsonyabb hőfok
mellett használjuk gyakrabban az optikákat. Hiszen még
nyáron is késő este, vagy inkább az éjszaka második felében
nézünk olyan objektumokat ahol az adott optika csúcsformájá-
ra van szükségünk az általában jobb légköri nyugodtság miatt.
Ekkor pedig a hőmérséklet már alatta van a 20 foknak.
A téli minusz 10-20 fokokról nem is beszélve.
Létezhet-e, ill. észrevehető-e ilyen hatás?
Lehet hogy hidegben kell optikát készíteni?
Kiváncsi vagyok mások agymenéseire, sőt az optikagyártókéra is.
Üdvözlettel: Berkó Ernő Ludányhalászi.