Dátum: 1999. április 6., 13:17
Feladó: Külső hozzászóló --
Tárgy: Meteorok + Matra
Szervusztok!
Piriti Janos idezte nehannyal elozo szamban Juhasz Tibi RZ cas
feldolgozasat. Csak kiegesziteskeppen megegyszer felhivnam a figyelmet arra,
hogy az altala levezetett adatok szerint, egy amator fedesi minimumeszleles
bol kb. 5,5 perc kozephibaval hatarozhato meg a minimum idopont.
Egyebkent az eredeti cikkben volt egy abra (vagy lehet, hogy egy masik Juhasz-fele
RZ Cas-os cikkben, ezt elo kellene keresni), ket amator eszlelo fuggetlen
minimumeszlelese van abrazolva (ugyanazt a minimumot neztek), kb. 0,1
mg differencia van a ket fenyessegmenetben. Aki erdeklodik, annak erdekes azt
az abrat attanulmanyoznia.
J.S.A.-nak:
A meteor azert meteor, mert latjuk. Ha keresztulszaguld a legkoron, de nem izzik fel, akkoz
az semmi.
Ui. a meteor a meteoroid, mint a vilagurbol a Fold legkorebe erkezett porszemcse
altal okozott jelenseg neve, es nem maga a reszecske. (ez persze szorszal-
hasogatas, de nekem van igazam).
A meteor atlagfenyessegere, de egyaltalan a meteor fenyessegere szerintem viszont
nem ugy van hatassal a szabadszemes hmg, ahogy Te elkepzeled. Ezt azonban vitassuk
meg, indulaskeppen alljon itt az en reflexiom a Te elkepzelesedre.
Te ugy kepzeled, ha jol ertelmeztem, hogy pl. ha egy meteor vegig 4 mg-s egy
5-s hmg-ju egen , akkor egy 6-os hmg-ju egen a meteor mar 5-mgs.
Ezzel nem ertek egyet. Szerintem csak a kontraszt no meg, vagyis a 4mg-s
meteort egyertel;mubben eszrevesszed a 6-os egen mint az 5-son.
Ha viszont az egbolt leromlik harmasra, akkor meg egyaltalan nem fogod latni
a negyes meteort, ez vilagos elotted is.
Az en allaspontom szerint a hmg nincs hatassal a meteor atlagfenyessegere.
Vegyunk pl. egy fotografikus adatrogzitest. ezen latszik a meteor fenyesseg-
menete, meg szamos csillag. E csillagok segitsegevel kalibralhatod a
felvetelt (a reszletek mar megleheteosen hosszadalmasak lehetnek), es
ez alapjan a hmg valtozasa kiszurt. Ugyanugy vizualisan is, hiszen az
ember tudja, hogy rossz egen es jo egen micsoda kulonbseg van egy, pl.
ketmagnitudos csillagrol a szembe juto fenyteljesitmeny kozott. Sot,
mostanaban erdemes megnezni, ahogy a Mars felkel, es a horizonton tok
halvany, feljebbjove meg kiveri a szemet. ez nem a hmg, ahnem az extinkcio
hatasa, termeszetesen. Ahogy en eszrevettem. az extinkciokorrekciot
a legtobb eszlelo onmaga elvegzi, mert mast nem tehet, es ennek nyoamn persze
az eszlelles plussz hibaval terhelt, valosiznuleg. (Nem tudom.) Viszont a
meteor fenyesseget mindig relative allapitjuk meg (ezt akarom kihozni),
szoval oilyan hatas nincs, amit Te sejtettel.
Viszont szamitanak abszolut meteor fenyesseget, ugy, hogy a meteor az
eszlelotol 100-mre. pontosan a horizontban tunt fel. (ezt amiatt - allitolag,
mert szerintem ekkorra elnyeles nincs -, mert a meteor fenye elnyleodik
a legkorben. Persze, nem egyforman az utja soran). (Boccs, 100km).
A dolog azonban nem egyszeru, bar azt hiszem, folosleges ennyit foglalkozni vele,
mert egy 1989-es cikkben talaltam olyan kiteteleket, ami
szerint az egyszeru vizualis meteorfenyessegbecsles (amit radasul ennuyire alaposan
nem is jartak korbe) kozvetlenul hasznalhato a meteorrajok tomeegeloszlasanak
becslesehez.
Mas. Csutortoktol vasarnapig fent foltam a matraban, Piszkesteton. Kellemes,
csodalatos ido volt, jokat kirandultam az obszervatorium kornyeken. Na es
a szombat/vasarnaopi ejszaka! A nyolc-magnis csillagok intenzitasban fel
szazalekon belul stabilak voltak, a telehold ellenere. Mondom, amig a Hold
fel nem jott, az Auriga Messier-halmazai - higgyetek el! - szabadszemesek
voltak! A Marsot meg mindenki nezze meg, ilyen fenyesnek nem is lattam talan
tiz eve, egyszeruen mar szabadszemmel is vakitott.
Udv: Szilard