Dátum: 1999. április 8., 0:21
Feladó: Hege --
Tárgy: Re: ---== CSILLA #1017 ==---
Hello Fijjugh esh Lanjok!
1. Hozzaszolas:
> +----------------------------------------------------------------------------+
> | D tum: 1999. prilis 7., 10:26 |
> | Felad˘: Szabo Gyula -- |
> | T rgy: amolyan moderacio |
> +----------------------------------------------------------------------------+
>
> Kedves Erintett es Mindenki!
>
> Nem volt ugyan szandekomban belekapcsolodni ezen vitaba, de ugy latom, sok
Nem vita, hanem okosodasra alkalmat ado parbeszed! Jol teszed,
ha nem hagyod magad! :-)
> nagy felreertes kovetkezett be, amelyre Szilardunk levele ezek utan nem
> egeszen adekvatan valaszolt. Nos, nezzunk egy egzakt peldat az eredeti
> problemafolvetesre.
>
> Legyen a meteor fenyessegvaltozasa a palya (ido?) szerint egy -6 es 6
> kozott ertelmezett abszolutertek-fuggvennyel jelolve. (6-rol indul,
> folmegy 0-ig, visszamegy 6-ra). 6-os egen az egesz fenyut latszik, itt
> tehat -6-tol 6-ig megy az integral, es az atlagfenyesseg 3. Ez eddig
No hat epp ezert akademikus a "vita" : vegulis a meteorok
fenyprodukalasa valahol 30 mg korul kezdodik el... Az IGAZI fizikai
atlagfenyesseg a VALODI FENYESSEGMENET GORBE ALATTI
INTEGRALJAVAL AZONOS ERTEKET ADO EGYENES SZINTJE.
Ebbol a vizualizalo emberkenk mar eleve a HMG feletti reszt latja
csak... Namarmost Neked igazad van abban, hogy ha a fuggveny
szintjet magasabban vagjuk el, akkor a mi gorbe alatti teruletunkkel
azonosat kiado atlag szint nem fog egyezni a valodival... Hanem itt
annyi mas hibaval kell szembenezni (a meteorok legnagyobb resze
nem az eszlelo latoterenek kozepen tunik fel, hanem a szele fele
(illetve mikor hol?), es a fenyesseg erzet a retina legkulonbozobb
pontjain jelentkezik, mig az osszehasonlitasra modot ado csillagok
meg mashol... Nem beszelve a Nyozo altal emlitett dolgorol, hogy
0 mg felett meg elveszti a realitas erzeket MINDEN eszlelo! Nehogy
most barki elkezdje bizonygatni, hogy tized magnira belovi nekem
a minusz 8 mg-t mert olyan ha'tast dobok, hogy....!!!! :-)))
Haat, szoval, az a par tized magni hiba, ami a HMG miatt jon be
az atlagfenyesseg becslesnel, az ALLITASOM SZERINT SEMMI
AHHOZ KEPEST, amit a fentebb emlitett okok behoznak, illetve az
altalam mar egyszer-ketszer hangoztatott gyors-jelenseg-fenyeseg-
becslesi-hiba...
Eppen ezert, es egyaltalan, meg maskulonben: Egyebkent is a
meteor CSUCSFENYESSEGE KORRELAL A LEGJOBBAN A
TOMEGGEL (ld. klasszikusok: Hegedus:
30. Hegedüs, T.: Szimultán meteoradatok feldolgozása (Meteor [1986/01.]
Vol. 16. No. 115, p. 4- 12, 1986)
31. Hegedüs, T.: Az első tömeges amatőr szimultán meteorészlelés
eredményei (Meteor [1986/02.] Vol. 16., No. 116, p. 17-21, 1986)
33. Ritzl, F. és Hegedüs, T.: A meteorok felvillanási időtartamának
becsléséről (Meteor [1987/01.] Vol. 17., No. 127, p. 7-12, 1987)
34. Hegedüs, T.: A meteorjelenség egyszerű modellje (Meteor [1987/06.]
Vol. 17., No. 132, p. 7- 12, 1987)
40. Hegedüs, T.: Gondolatok a meteorészlelések kapcsán 1. (Még egyszer
a szimultán meteorok számításáról) (Meteor [1988/02.] Vol. 18., No. 50.
Hegedüs, T.: A meteorok fizikája 1. (Az egytest modell 1.) (Meteor
[1989/02.] Vol. 19., No. 152, p. 34-36, 1989)
51. Hegedüs, T.: A meteorok fizikája 2. (Az Egytest Modell 2.) (Meteor
[1989/03.] Vol. 19., No. 153, p. 33-34, 1989)
57. Hegedüs, T.: A meteorok fizikája 3. (A meteorok felvillanási
magasságának diszkrét eloszlása) (Meteor [1990/06.] Vol. 20., No.
168, p. 24-28, 1990)
58. Hegedüs, T.: Gondolatok a meteorészlelések kapcsán 2. (Meteor
[1990/09.] Vol. 20., No. 171, p. 27-29, 1990)
Bocs. De orulnek, ha ennyi lelkes ember kozul valaki onnan
folytatna erofesziteseimet, ahova legalabb mar en eljutottam...
> Lathato tehat, hogy az eg elvileg JELENTOS HATASSAL VAN A METEORFENYESSEGI
> STATISZTIKAKRA!
NINCS!!! Ld. fentebbiekben felsorolt velemenyem szerint.
> Gyakorlatilag meg nyilvan nem annyira, hiszen az eszlelok
nyilvan valami
> maximalis fenyesseghez kozeli, Uram bocsa' annal kisse (vagy sokkal :-( )
> nagyobb fenyessegeket becsulnek. Nyilvan nem a tizeves gyakorlattal
Bocs, de akkor elteroen ertjuk az ELVILEG es GYAKORLATILAG
dolgokat. Tehat akkor amiket en fentebb emlitettem: az ESZLELES
ELMELETE SZERINT A TOBBI TENYEZO MELLETT A HMG-NEK
NINCS JELENTOS HATASA (pontosan szolva NEM ENNEK VAN a
legjelentosebb szerepe - talan ha 10%-ban)...
> Arrol pedig, hogy mit irnak a publikaciok, anyit tudnek mondani: lattam en
> mar olyan cikket is, ami majdhogynem vallasi alapon tamadta a
> Naprendszer-keletkezes ketszaz eves, "palacsintas" modelljet.
Igen, egyetertek, elszornyulkodok neha en is, amikor 60-as evekbeli
meteor-fizikai cikket olvasok (csehek, de meg inkabb a SAO-beli
amcsik is... Nem sok fizikus lehetett koztuk)...
> Momentan nem latom a raj atlagfenyessege es tomege kozti osszefugges
> mibenletet, bar valamit nyilvan meg lehet probalni errol mondani. Esetleg
En sem, tehat maradjunk a csucsfenyessegek-es tomegek teren.
Ha eleg sok rajtagnak meg tudnank allapitani az atlagfenyesseget,
es ismernenk a raj naprendszerbeli palyaadatait is, akkor eleg jol
fel lehetne rajzolni a korulbeluli tomegspektrumat... A maximalis
fenyessegek ATLAGA es az ATLAGOS TOMEG dolgarol lehetne
beszelni, de ez mar olyan idult hulye dolog, amibol SEMMINEMU
TUDOMANYOS KOVETKEZTETES NEM VONHATO LE!!!
Viszont egy raj tomegspektruma, szemcsei meretbeli eloszlasa
mar jobban ertelmezheto dolog...
Fiuk! Lehet folytatni az aktivizalodast! Osszejohetnenk egyszer
paran Bajan, es dolgozzunk mar ki egy tisztesseges meteor
modellt! Jo TDK doli lenne a kovetkezore... Van most egy vegzos
JPTE hallgatom, mar elkezdtunk vele az egyszerutol a bonyolultabb
fele haladva egy C-ben irt progit. Egyre tobb fizikat teszunk bele.
Most ott tartunk, hogy vasmeteorra tul gyorsan eleg a meteor.
Meg a levego ionizalasat nem pakoltuk bele a modellbe, de talan
az lassitani tudja a tomeg elfogyasat... Ellenben a szublimaciot
es a szuperszonikus mozgas miatt esetleg az orveny-keltes altal
elvitt energiat, ill. az orvenyek altal lesodort folyadekcseppek
formajaban torteno anyagfogyast sem tettuk meg bele, ami meg
esetleg gyorsitja a tomeg elfogyasat... Jelenleg par ezred mp
alatt eleg a meteorunk...
> +----------------------------------------------------------------------------+
> | D tum: 1999. prilis 7., 15:00 |
> | Felad˘: Nagy Miklos -- |
> | T rgy: Mit lattam? |
> +----------------------------------------------------------------------------+
> Eddig nem voltam gepkozelben, ezert kerdezem csak most, hogy vajon mit
> lathattam mult het kedden. A Naptol 20-22 fokal jobbra, vele azonos
> horizont feletti magassagban egy eleg fenyes, konnyen lathato
> szivarvanyszinu foltot lattam. Kesobb meg feltunt egy halvanyabb ivdarab
> is balra 40 fokra a naptol. Ez szerintem halo kezdemeny volt, de ha nem,
IGEN!!! A teljes halo jelenseg nagyon komlex jelenseg, sok ivvel,
korokkel, tobb mellek-Nappal... 22,5 es 45 fokra vannak a fo ivek,
illetve a Naptol jobbra-balra ki szokott fenyesedni ezeknek az
iveknek egy resze. Neha nagyon erosen latszanak az ivek (es a
melleknapok) szinei is... A szivarvannyal ellentetes szin-sorrend.
Az ok: otszog alaku jegkristalyokon torteno ketszeres (tobbszoros)
fenyvisszaverodes es tores.
> akkor javitsatok ki, de mi volt az fentebb emlitett jelenseg? Melleknap,
> vagy ez is csak a teljesen nem lathato halo gyurunek egy darabja
> lehetett??
> Ui: Azt elfelejtettem leirni, hogy az eget a Nap kornyeken vekony
> fatyolfelhozet boritotta
Igen, a nagy magassagban levo, nem tul gyorsan megfagyott
szemcsekbol allo felhozeten szoktak latszani. A kedvenc szabad-
szemes jelensegem! Tobbszor le is fotoztam. Mar le vannak digizve
a kepeim, ugyhogy nemsokara felteszem a honlapomra.
Szines kepek. Melleknapos kep pl. a Tatraban!!!
Udv: Hege