Dátum: 1999. április 8., 12:55
Feladó: Külső hozzászóló --
Tárgy: Meteorok fenyessege
Szervusztok!
Tobben is hozzaszoltak az elmult nehany CSILLA-ban a meteorok fenyessegenek,
atlagfenyessegenek temajahoz, aminek en nagyon orulok!!!
Mielott a konkretumokra ternek, egy meg fontosabb, szinten meteoros temahoz
illo dolgot vetnek fel. Nevezetesen, aprilis 21. tajekan lesz az Aprilisi
Lyridak maximuma. Igen erdekes, mas rajoknal is megfigyelt jelenseg, hogy
a radios es a vizualis maximum (sot a fotografikus is) nem esik egybe, ami
nyilvan osszefugg azzal, hogy a radiometeorok es a vizualisan lathato meteorok
szama nem ugyanakkor eri el maximumat. Az 1996-os maximumnal ezt - reszint
magyar - eszlelesekbol szepen ismet igazolni lehetett. Szoval, akit erdekel a
dolog, az MCSE Kozgyules elotti harom ejszaka kellene eszleleni, a
Kozgyules kivalo hely az eredemenyek gyors es szemelyes ertekelesere... A
CSILLAn vagy egymasnak irt e-mailekben az eszlelesszervezes is megoldhato,
szoval jelentkezzetek! Hogy hol? Szerintem a rovatvezetonel, Gyarmati Lacinal
elnezest, hogy ratestalom e feladatot).
Akkor most visszaterve a meteorok fenyessegehez:
CSILLA #1017, Nagy Zoltan Antal hozzaszolasa:
"Ne feledjuk azt sem, hogy kulonbozo eszlelohelyekrol ugyanazt a meteort sem
lathatjuk ugyanolyan fenyesnek, pusztan geoemtriai, azaz tavolsagi okobol.
Arrol nem is szolva, hogy a a horizont kozeli fokozott fenyelnyelese a legkornek termeszetesen a meteorok eseteben is fennall. Igy egy darab meteorbol
meglehetosen nehez megmondani, hogy valojaban milyen fenyes volt. Ahhoz ki
kellene talalni valami meteor abszolut fenyesseget, ami azert nem olyan egyszeru
hazi feladat..."
Erre en visszaideznem magamat a CSILLA #1016-bol:
"Sot, mostanaban erdemes megnezni, ahogy a Mars felkel, es a horizonton tok
halvany, feljebbjove meg kiveri a szemet. Ahogy en eszrevettem, az extinkcio-
korrekciot a legtobb eszlelo onmaga elvegzi (...)".
Szoval, a legkori fenyelnyelest, latin eredetu szoval az extinkciot en is
emlitettem. Mivel - legalabbis en - igyekszem a meteor fenyesseget olyan
csillagokhoz hasonlitani (ha ez megteheto), amely kozel hasonlo fenyu mint
a meteor es az egen is kozel helyezkedik el hozza, az extinkciokorrekcio
automatikusan, a lehetosegek fuggvenyeben el van vegezve. Neha azonban csa
k a hatam mogott talalok OH-t...
Egyebkent az extinkcio-korrekcio hasznalt formulaja, a Visual Meteor Handbook
szerint (ezt az IMO ugyan kiadta, de nekem csak a keziratos verzio van meg,
ennyi kulonbseg lehet):
m(korrigalt) = m(eszlelt) - 5logcosZ
ahol Z a meteor (atlagos) zenittavolsaga, a tobbi azt hiszem, ertheto.
A meteorok abszolut fenyesseget az extinkcio korrekcioval egyidejuleg ugy
korrigaljak, mintha 100 km tavolsagbol lattuk volna, vagyis a
csillagoknal alkalmazott 10 pc helyett 100 km az absozlut fenyesseghez
rendelt kalibracios tavolsag.
Ugyancsak NYZ felvetesere: igen fenyes meteorok esetben valoban nincs OH, vagy
nincs a horizint felett. Ekkor az 'ex-has" modszert kell alkalmazni, vagyis
valahogy emlekeid alapjan beilleszted a Venusz meg a Telehold kozze. Emlekeim
alapjan, amikor kozosen meteoroztunk, ezt csinaltad... A modszer persze
igencsak hadilabon all a pontossaggal! De mit tudsz csinalni?
Tepiek tavalyi Leo-adatait feldolgozva, amikoris ok egy csomo negativ fenyrendu
meteort lattak, ez a problema nyilvan fennallt. Sok meteor eseten azonban,
kello ovatossagu eszlelok jo adatokat adhatnak. Akkor a szamadatok. Tepiek
adataibol kiszamoltam a populacios indexet. Az illesztett egyenes korrelacios
egyutthatoja 0,95 volt. (Aki erti, erti.) Ez persze, a problemat nem oldja meg,
de megerositi azt a velenyemet, hogy a vizualis meteoreszlelesek a meteorrajok
statisztikai jellemzoinek megallapiatsara hasznal;hatok, az egyedi meteoradataok meg gyengek...
Fotografikus meteoreszlelesek eseten ilyen problema persze megoldhato...
Szabo Gyula ugyancsak a CSILLA #1017-ben hozott egy tok jo peldat arra, hogy
a meteor atlagfenyessege mennyire felrevezeto lehet... Ezzel a peldajaval
teljesen egyetertek, es nagyon jo peldanak tyartom.
Egyebkent egy meteor fenyessegenek valtozasairol Hegedus Tibor irt egy
cikksorozatot az 1989-es Meteor evfolyamban, amit az erdeklodonek erdemes
attanulmanyoznia.
Idezet Szabo Gyula emlitett megnyilvanulasabol:
"
"Gyakorlatilag meg nyilvan (...), hiszen az eszlelok nyilvan valami maximalis
fenyesseghez kozeli, uram boccsa`, annal kisse , vagyo sokkal nagyobb fenyessegeket
becsulnek."
(Elnezest a nem egeszen karakterhu idezesert, de azert ezt mondta.)
Ismetelten ideznem magam (tudom, mar unalmas), a CSILLA #998-bol:
"es mit jelent a meteorok fenyessege> ez jo kerdes, a magam, meg az
altalam tanitgatott zalaegerszegi meteoreszleloknel a meteor
csucsfenyessegete. Mar csak azert is, mert vizualisan ezt a legkonnyebb
(de meg ezt is jo nagy pontatlansaggal) megallapitani. A meteor valami
atlagos fenyesseget csak fotografikus eszlelsbol lehetne
megallpitani, mert ahhoz rogziteni kell a fenyessegmenetet, amit
vizualisan lehetetlen..."
Vagyis megirtam, amit hianyoltal. Tapasztalatom, hogy csak kellene a regi
CSILLakat olvasni, amikor irok egy levelet. (csak nehogy en is igy
jarjak, pedig elobb-utobb be fog kovetkezni, hogy valami trivialisat
megirok, amit elottem ket hettl valaki mar megirt...)
Az emlitett #998-as levelet azonban ajanlo a figyelmedbe azert is, mert
mas kerdeseidre is van ott valasz.
Ugyancsak a CSILLA #1017, Szabo Gyula kerdezi, hogy mi a kapcsolat a raj
atlagfenyessege es tomege kozti kapcsolat.
Valaszok:
[1] R. Koschack, J. Rendtel: Determination of Spatial Number Density and
Mass Index from Visual Meteor Observations (I) WGN 18:2, (April 19990),
pp. 44-58.
[2] R. Koschack, J. Rendtel: Determination of Spatial Number Density and
Mass Index from Visual meteor Observations (II) WGN 18:4 (April 1990, pp.
119-140.
A cikkek tartalma a cimekben. Egyebkent a vizualis eszlelsekbol
meghatarozzak a ZHR-t (szamitasara nezve ld. "Az eszlelo amatorcsillagasz
kezikonyve, kiadta Urania csillagvizsgalo, 1987, a szamitasban elofordulo
ket nyomdahibat a cimemre kuldott e-mailben szivesen jelzem es megadom
javitast) es a populacios indexet, amibol a terbeli szam- es tomegsuruseg
szamithato. Mindez nyilvanvaloan csak az aktualis eszlelsi periodusra
vonatkozo ertekeket adja meg. Tudvan a raj keresztmetszetet, keringesi
idejet, numerikus integralassal a raj tomege szamithato.
Hasonlo, de kicsit eltero eljaras talalhato a kovetkezo referenciaban:
[3] J. Jones, B.A. McIntosh, R.L. Hawkes: The age of teh Orionid
meteoroid stream, Monthly Notices of the Royal Astronomical Society, 238,
pp. 179-191, (1989).
E cikk tartalma egyebkent ismertetve volt az idei, marc. 26-29-
kunszentmartoni helyi csoportos talalkozon, altalam.
Tovabbi olvasasra ajanlott cikk:
[4] P. Brown, M. Simek, J. Jones, R. Arlt, W.K. Hocking, M. Beech:
Observations of the 1996 Leonid meteor shower by radar, visual and video
techniques. Monthly Notices of the Royal Astronomical Society, 300, pp.
244-250 (1998)
Azert a referenciakat adom meg, es nem a pontos eljarast, mert a
kepleteket nehez a CSILLAban kozolni, a level is tul hosszura nyulna, es
ez igy ertekesebb is. De Te, kedves Szabo Gyula, mint a Szegedi
Csillagvizsgalo szemeyzeteben ott levo egyetemi hallgato, az ADS
segitsegevel ( http://adswww.harvard.edu) a referenciakat osszegyujtheted
volna... (Bocsessz, ez nem leszolas, egyaltalan!) Ennel joval szelesebb
koru referncia lista gyujtheto ossze, az angolok komolyan veszik es mint
lattad, igen referalt folyoirat is a fentebbiek kozott (MNRAS).
Egyebirant ugy gondolom, ha van valaki, aki veszi a faradtsagot, e
levelezest normalis formatumban lekozolhetne a Meteor meteorrovataban,
megerne.
Udvozlettel mindenkinek:
Csizmadia Szilard
P.S.: Egyebkent nagyon orulok, hogy ilyen sokakat, ilyen magas szintemn
foglakloztat a tema!