Datum:
Felado: [ ]
Targy: gyertya a Holdon
Sziasztok!
> Meg tudna valaki mondani, hogy mekkora ma az elerjeto nagyitas felso hatara?
> Es hogy van-e elmeleti felso hatar.
>
> Ha nem ez a mervado mennyiseg, akkor persze arra is kivancsi vagyok
> (olyasmire gondolok, hogy felbontas, fenyero stb.)
Nagyitasnak mint olyannak, csak kisebb muszereknel van ertelme, a profi
rendszereknel mar reg nem hasznalnak szemet az eszlelesekhez, annal
sokkal precizebb es halvanyabbb objektum rogzitheto fotolemezre, vagy
manapszag CCD-erzekelovel szamitogepre
egy muszer felbontokepesseget, es ezen keresztul az elerheto nagyitast,
valamint az altala osszegyujtott fenymennyiseget az objektiv atmeroje
hatarozza meg.
Az emberi szem atlagosan 1' vagyis 60" felbontokepessegu, azaz a
tavcsoben letrejovo kepet annyira kell legalabb felnagyitani, hogy a
szembe jutva az eszlelo eszrevegye, vagyis a tavcso elmelet felbontasat
minimum 60"-re kell nuvelni.
Egy tavcso felbontokepessege jo kozelitessel a kovetkezo keplettel
szamithato:
felbontas ivmasodpercben=12/objektivatmero cm-ben, vagyis egy 12cm
atmeroju jo minosegu(nem muanyag) objektivvel, elmeletileg 1" a
felbontasunk. Ahhoz, hogy ezt ki is tudjuk hasznalni, igy legalabb
60x-os nagyitast kell alkalmaznunk (nem mindig a felbontas a cel). A
maximalis nagyitasnak nincs hatara, csak az elobbi peldanal maradva, a
120x-os nagyitas nem hoz elo tobb reszletet, legfeljebb nem kell annyira
megeroltetni a szemunket a megfigyeleshez, viszont a kep kontrasztja
csokkenni fog. Altalanosan elfogadott, hogy egy tavcso maximalis
nagyitasa, a mm-ben mert objektivatmero 2.5-3x-osa, vagyis a 12cm-es
peldakukkernel kb 300x de ez csak akkor hasznalhato, ha a tavcso
optikaja tokeletes, es a legkor sem mozog (vagyis nem, vagy alig
vibralnak a csillagok szabadszemmel). Akkor viszont eszreveszed a
csillag kepe korul az optika peremen letrejovo es a csillag ekkor mar
korongnak latszo kepe korul a feny hullamtermeszetet bizonyito
diffrakcios gyuruket.
A 300x os nagyitas folott nagyon ritkan lehet nagyitani, merthogy a
legkor allando mozgasa, a legnyugodtabb helyeken sem enged szinte soha
0.3-0.4" alatti felbontast.
Nem veletlenul van akkora sikere az urtavcsonek, hiszen annal joval
nagyobbak is vannak a Foldon (az 2,4m atmeroju) csak azt nem zavarjak a
legkori turbulenciak.
Az atmero novelesevel a felbontas elmeletileg 1/x-aranyban no a
fenygyujto kepesseg viszont a felulet aranyaban, de mivel a csillagok
fenyessegmeresere hasznalt "magnitudo"-nak nevezett mertekegyseg 2.5x-es
fenyessegkulonbseget jelent, vagyis ket magnitudo 2.5x2.5=6.25x-os
fenyessegkulonbseg (ez egyebkent a szem fenyerzekenysegy
karakterisztikajat kozeliti).Ezert a felulet logaritmusaval aranyos a
meglathato csillagok halvanysaga.
> Ehhez kapcsoldna egy feladvany:
>
> Holdfogyatkozaskor a Holdon meggyujtunk egy gyertyat. (Most legyen mindegy,
> hogy nincs rajta oxigen).
>
> A Foldrol nezve az elkepzelheto legjobb tavcsovel lathato-e a gyertya
> langja, es ha igen, mit lathatunk belole? (Minden mas fenyforrast
> hanyagoljunk el)
>
> Udv: Peter
>
Holdfogyatkozaskor nem valoszinu, merthogy akkor meg baromi fenyes a
Hold, de mondjuk a hodtavolsagban a Holdtol es a Naptol egyarant tavol
elhelyezve valoszinuleg eszreveheto lenne a legnagyobb
muszerekkel.(azert nem artana utanazsamolni)
Uff Ekkora ujjmenesem mar reg volt, remelem hogy eleg kimerito voltam,
es semmi lenyegeset nem hagytam ki (ugyanis kb 5 darabban irtan )
Udv: T Tamas