Dátum: 1999. május 20., 8:04
Feladó: Lengyel Zoltan --
Tárgy: Hogyan_is_tágult?
This is a multi-part message in MIME format.
Content-Type: text/plain;
charset="iso-8859-2"
Content-Transfer-Encoding: quoted-printable
>Szoval: ha 10 mrd fenyev tavolsagra van tolunk valami, akkor onnan az
>ugye 10 mrd evvel ezelott indult el. Kepzeljuk magunkat vissza 10 mrd
>evvel ezelottre. Mekkora volt akkor az a tavolsag, amit most 10 mrd
>fenyevnek latunk? Kicsit utanagondolva, hogy milyen sebesseggel
>tagulhatott atlagosan a vilagegyetem az elmult 10 mrd ev alatt ugy
>veltem, hogy a fenysebesseg 1%-anal gyorsabban valoszinuleg nem tagult,
>hisz az anyag (univerzum) tagulasi sebessegenek korlatot szab a
>relativisztikus tomegnovekedes. Elfogadva ezt a feltetelezest azt
>kapjuk, hogy 10 mrd evvel ezelott ez a tavolsag 9,99 mrd fenyev volt.
>Viszont ahhoz, hogy ekkora tavolsagra szet tudjon szorodni az anyag, =
ido
>kell: sok sok ido (vo. a fenti 1%-kal). Szoval akkor hany eves is a
>vilagegyetem?
A világegyetem kezdeti tágulási üteme ugyebár lényegesen =
nagyobb volt a jelenleginél.
Legalábbis ha elfogadjuk az Ősrobbanás elméletet...:o)) Amit =
ugye el kell fogadni, ha már a relativitáselméletről =
beszéltünk.
A relativitáselmélet következtében, a sebesség =
függvényében fellépő tömegnövekedés megint csak nem =
lineáris.
A fénysebesség 50%-ánál a tömegnövekedés még (kissé =
durván véve a dolgot persze) elhanyagolható.
A világegyetem inflációs fejlődési modellje szerint megint kap =
egy kis előnyt a tágulás.
Annak a gammakitörésnek, ha meghatározzák a helyét, akkor =
megtalálhatják azt az objektumot is, amely előidézte.
Akkor annak szépen meg lehet mérni a vöröseltolódását, =
és abból kiderülhet, hogy Ő éppen a fénysebesség hány =
százalékával távolodik.
A táguló világegyetemben minél távolabb van tőlünk egy =
objektum, annál sebesebben kell hogy távolodjon, azaz a =
világegyetemben található objektumok nem azonos sebességgel =
fognak távolodni. (Lásd megint Vöröseltolódás)
A távolodás lassulását is vedd figyelembe. Mert ugye eljöhet =
egy pont, amikor megálla tágulás. Ha akkor kívülről meg =
tudnánk figyelni a világegyetemet, akkor azt hihetnénk, hogy =
statikus, Ugyanis nem lesz sem a tágulásnak, sem az =
összehúzódásnak sebessége.
Egyszerű példa:
Gyorsítsd fel az autódat 120-ra, azután vedd le a lábod a =
gázról, a gravitációt itt a súrlódás helyettesíti, az =
autód elkezd lassulni, és az útja végén már egészen lassan =
gurul. Amikor már csak 10 km/h lesz a sebessége, az nem fogja azt =
jelenteni, hogy mindig is ennyi volt, és sokkal több idő kellett =
neki az adott útszakasz megtételéhez, mint valójában.
Egy szó mint száz....szerintem az az egy százalék erőteljesen =
alábecsüli a valóságos értéket.
Content-Type: text/html;
charset="iso-8859-2"
Content-Transfer-Encoding: quoted-printable
<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.0 Transitional//EN">
<HTML><HEAD>
<META content="text/html; charset=iso-8859-2" =
http-equiv=Content-Type>
<META content="MSHTML 5.00.2014.210" name=GENERATOR>
<STYLE></STYLE>
</HEAD>
<BODY bgColor=#ffffff>
<DIV><FONT size=2>>Szoval: ha 10 mrd fenyev tavolsagra van tolunk =
valami,
akkor onnan az<BR>>ugye 10 mrd evvel ezelott indult el. Kepzeljuk =
magunkat
vissza 10 mrd<BR>>evvel ezelottre. Mekkora volt akkor az a tavolsag, =
amit
most 10 mrd<BR>>fenyevnek latunk? Kicsit utanagondolva, hogy milyen
sebesseggel<BR>>tagulhatott atlagosan a vilagegyetem az elmult 10 mrd =
ev
alatt ugy<BR>>veltem, hogy a fenysebesseg 1%-anal gyorsabban =
valoszinuleg nem
tagult,<BR>>hisz az anyag (univerzum) tagulasi sebessegenek korlatot =
szab
a<BR>>relativisztikus tomegnovekedes. Elfogadva ezt a feltetelezest
azt<BR>>kapjuk, hogy 10 mrd evvel ezelott ez a tavolsag 9,99 mrd =
fenyev
volt.<BR>>Viszont ahhoz, hogy ekkora tavolsagra szet tudjon szorodni =
az
anyag, ido<BR>>kell: sok sok ido (vo. a fenti 1%-kal). Szoval akkor =
hany eves
is a<BR>>vilagegyetem?</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=2></FONT> </DIV>
<DIV><FONT size=2>A világegyetem kezdeti tágulási üteme =
ugyebár lényegesen
nagyobb volt a jelenleginél.</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=2>Legalábbis ha elfogadjuk az Ősrobbanás =
elméletet...:o)) Amit
ugye el kell fogadni, ha már a relativitáselméletről =
beszéltünk.</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=2>A relativitáselmélet következtében, a =
sebesség függvényében
fellépő tömegnövekedés megint csak nem =
lineáris.</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=2>A fénysebesség 50%-ánál a =
tömegnövekedés még (kissé durván
véve a dolgot persze) elhanyagolható.</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=2>A világegyetem inflációs fejlődési =
modellje szerint megint kap
egy kis előnyt a tágulás.</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=2>Annak a gammakitörésnek, ha meghatározzák a =
helyét, akkor
megtalálhatják azt az objektumot is, amely =
előidézte.</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=2>Akkor annak szépen meg lehet mérni a =
vöröseltolódását, és
abból kiderülhet, hogy Ő éppen a fénysebesség hány =
százalékával
távolodik.</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=2>A táguló világegyetemben minél távolabb =
van tőlünk egy
objektum, annál sebesebben kell hogy távolodjon, azaz a =
világegyetemben
található objektumok nem azonos sebességgel fognak távolodni. =
(Lásd megint
Vöröseltolódás)</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=2>A távolodás lassulását is vedd figyelembe. =
Mert ugye eljöhet
egy pont, amikor megálla tágulás. Ha akkor kívülről meg =
tudnánk figyelni a
világegyetemet, akkor azt hihetnénk, hogy statikus, Ugyanis nem lesz =
sem a
tágulásnak, sem az összehúzódásnak sebessége.</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=2>Egyszerű példa:</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=2>Gyorsítsd fel az autódat 120-ra, azután vedd =
le a lábod a
gázról, a gravitációt itt a súrlódás helyettesíti, az =
autód elkezd lassulni, és
az útja végén már egészen lassan gurul. Amikor már csak =
10 km/h lesz a
sebessége, az nem fogja azt jelenteni, hogy mindig is ennyi volt, és =
sokkal több
idő kellett neki az adott útszakasz megtételéhez,
mint valójában.</FONT></DIV>
<DIV> </DIV>
<DIV><FONT size=2>Egy szó mint száz....szerintem az az egy =
százalék erőteljesen
alábecsüli a valóságos értéket.</FONT></DIV>
<DIV><FONT size=2><BR><BR> </DIV></FONT></BODY></HTML>