Dátum: 1999. május 21., 1:23
Feladó: Nagy Zoltan A. rendszergazda --
Tárgy: SETI, okli-LM, ZHR, StarCalc
Sziasztok!
SETI-ugyben:
> >Kozben mindenfele ufolenyeket mutattak a hatterben. Kesz rohej volt!
Nem vagyok meglepve. Itt most a szenzaciohajhaszas fontosabb, mint a
hiteles tudositas. Az elmult evtizedek alatt kineveltek egy csomo
(tisztelet a sajnos eleg keves kivetelnek) emgedelmes ujsagiro elvtarsat.
Kozuluk joparan nagy karriert csinaltak. A tisztessegesebbje is szepen
hozzaszokott ahhoz, hogy nem lehet barmikor barmit leirni.
Most van egy uj ujsagironemzedek is, aki viszont gyorsan, es pillanatok
alatt akar ismert es elismert lenni. Igy hat csortetnek, nem jarnak
valoban utana a dolgoknak, a tapasztaltabb oregektol nem akarnak tanulni,
ugyanigy a csendesebb, es alaposabb -- jobban a hatterben levo --
kortarsaiktol sem. Pedig nem szegyen az.
No de a SETI-re visszaterve:
En leszedtem ezt a programot es feltettem mindket munkahelyi
gepemre. Azok allandoan mennek, halo is van, hat matekozzanak. Egyebkent a
szoftver szepen, latvanyosan van megcsinalva. Szepen leszedett valami 200K
adatot, es ahogy elneztem rogvest mindenfele teljesitmenyspektrumokat, meg
ilyesmiket szamolgatott. Azt en sem ertem, hogy hogyan lehet ebbol
megallapitani a jelek mesterseges eredetet, de remelem Csipai Norbert
kerdese valaszra talal, es akkor en is okosabb leszek. :))))
> Akkor ne csodalkozzunk rajta, hogy a magyarok miert nem durrannak ra, es
> miert vagyunk az orszagos statisztikaban olyan orszagok mogott, hol
> azert nem illenek (most 33. hely).
Milyen statisztikarol van szo???? Lehet, hogy csak az en figyelmemet
kerulte el, de ebbol nem derul ki szamomra.
> Plane ilyen x milliardos Sulinet beruhazas utan, amivel allitolag Europa
> egyik legjobb helyere kerultunk.
Miben a legjobb? Ellatottsagban, CPU-orajelben, vonalkapacitasban (ezt
azert ketlem.. :), a tanarok atlagos alsogatyamereteben?
Abban azert egyetertunk, hogy ezt jobban ki lehetne hasznalni. Azonban
ebbol is politikat csinalnak, mert a jelenlegi kormanyzatnak finoman
szolva nem szivugye a SuliNet program.
Boglar Gyula irta:
> A kiváló orosz szerző legujabb csillagászati programja a StarCalc v.5.5 fantasztikusan jó.
> Letölhető az alábbi internet cimről, de a teljes program még tömöritve is kb 7 MB és mivel töb
> részből áll a letöltés ideje bizony elég sok. Javasolom,hogy az egyesület kérje meg a szerzőtől
> a magyarországi közzétételi engedélyt, ezért a szerző E-mail cimét is megadom alább.
Feltehetjuk egy magyar letoltesi pontra, en mindenesetre most raengedek
egy leszedest a szerveren. Ilyenkor mar (relative) jok a vonalaink kelet fele.
Az angol ismertetod nem erkezett ide meg Gyula, mert a CSILLA direkt ugy
van beallitva, hogy csatolt dolgokat nem enged beilleszteni.
Szekely Peter kerdeseire:
> Néhány buta kérdésre szeretnék választ kapni hozzáértőktől, ha
> lehetséges.
Nincsenek buta kerdesek. Szerintem a legjobb tulajdonsag, ha valaki MER
kerdezni, ha nem tud valamit. A butasag az, amikor okosnak akarsz
latszani, es jatszod a szakertot amikor holt hulye vagy a temahoz.
Igy ha hulyeseget irok, akkor mindig
> Üstökös pályaelemeknél mi pontosan a nagy T, a kis- illetve nagyomega
> jelentése? Feltételezem, hogy a többi jelölés a következőeknek felel
> meg: excentricitás, inklináció, perihélium, afélium, keringési idő.
Ezt meghagyom a Sarneczky mesternek. :))) Mindig keverem a nagy es a
kisomegat... Annyit tudok csak hozzatenni, hogy: a T a perihelium-atmenet
(napkozelseg) idopontja. A kis es a nagyomega meg az un. felszallo ill.
leszallo csomok helyzete. Azt nem tudom melyik-melyik. Ezek a csomok azok
a pontok, ahol a toki palyaja metszi a Fold palyasikjat. A felszallo csomo
az, ahol delrol eszakra lepi at ezt a sikor, a leszallo meg ahol eszakrol
delre. Az afeliumot is meg szoktak adni????? Szerintem nem, hanem csak a
palya fel nagytengelyet a-val jelolve...
> Továbbá mi _pontosan_ a ZHR feloldása /Zenith Hourly .../
> Vagy ezt sem tudom jól?
Zenith Hourly RATE. :))) Megadja, hogy a raj mennyi meteort produkalt
(volna) orankent ha az eg 6.5m hatarfenyessegu, a radians a zenitben van.
Az igazat megvalva csak bazi nagy szorassal szamithato ertek, nagyon fugg
az egtol, az eszlelok holtidejetol, a radiansok meg nem igazan szoktak a
zenitben lenni... De azert osszehasonlithatova teszi(???) az egyes rajok
aktivitasat.
> Végül: ha van egy adott látószögű okulárom, pl. 50 fokos, hogyan
> számolhatom ki a tényleges látómezőt fokokban, ívpercekben?
Az optikus urak nyilvan szakszerubbek lesznek. De hatha erthetoen el tudom
mondani a dolgokat magam is. Kisse bizonytalan vagyok ugyan a dologban, de
hat van itt annyi okos fizikus, majd csak felhomalyosulunk mindketten.
Ha hulyeseget irok arra talan felfigyelnek es alaposan kitargyaljak a
temat! :))) Szoval szerintem:
Szamold ki eloszor is, hogy az okularod "mekkora teruletet lat". Ha a
LM-je 50 fok, akkor azzal egy akkora teruleten latsz mintha az okularhoz
egy az o fokusztavolsagaval megegyezo magassagu, 50 fokos kupszogu kup
alapkore. Ez ugyebar (az alapkor sugara r, a fokusz f, a latoszog alfa):
tg(alfa/2)=r/f, vagyis r=f*tg(alfa/2)
Ezutan szamold ki, hogy az objektived/fotukrod fokuszsikjaban hany ivperc
nagysagu egy r sugaru terulet. (F tavcsoobj. fokusza, beta az okliban
latott LM fele)
tg(beta)=r/F vagyis a LM tenyleges szogerteke 2*beta.
Ennel sokkal jobb, ha beallitasz egy csillagot a LM-be ugy, hogy az
atmeron vonuljon vegig, es megmered az athaladasi idejet. (Celszeru, ha
a csillag deklinacioja 0 fok, kulonben az egesz eredmenyt oldalba kell
szorozni a deklinacio cosinus-aval! Asszem.) A fold forgasa miatt ugyebar
4 perc alatt fordul 1 fokot az egbolt, igy 1 perc 15' -- tehat a percben
mert ido 15x-e a LM... Ez azert jobb, mert nem lehet pontosan tudni, hogy
az adott okli latoszoge mekkora. Legalabbis az esetek tobbsegeben annyit
tudunk rola amennyit a gyarto megad, mar ha nem kez alol vettuk, vagy nem
magunk halyogkovacsoltuk ossze...
Amatorcsillagasz udvozlettel: Nyozo