Dátum: 1999. május 21., 21:03
Feladó: Kiss László --
Tárgy: tagulas
Sziasztok,
Nem vagyok kozmologus, igy nem kivanok szakertonek tunni az
Univerzum tagulasaval kapcsolatban. Azonban a csill. szakirodalmat
kovetem es fel szeretnem hivni valamire a figyelmet.
Tobben is irtak a tagulassal kapcsolatban, hogy lassul.
Nos, az Astronomical Journal 1998 szeptemberi
szamaban jelent meg egy durvan 20 szerzos cikk,
melyben eszlelesi alapokon felvetik a gyorsulo tagulas
lehetoseget. A cikk cime hirtelen forditasban
"Szupernovakon alapulo megfigyelesi utalasok (bizonyitekok,
"evidenciak") egy gyorsulo Univerzumra, illetve egy
(zerustol kulonbozo) kozmologiai allandora".
A mondasa nagy voroseltolodasu Ia-tipusu szupernovakon
alapulo tavolsagmeghatarozasokon alapul (10 db, voroseltolodasuk
0.16 es 0.62 kozott). A megfigyeleseiket 50 szupernovara kiterjesztve
az irodalom segitsegevel 10-15%-os elterest talaltak a
legtavolabbi SN-ek egyenletes, vagy lassulo tagulasbol
szamitott tavolsagai es a megfigyelesek kozott.
Ebbol egy pozitiv kozmologiai allandora kovetkeztetnek, illetve
egyeb globalis kozmologiai parametereket is megbecsulnek.
Emlekeztetnek, hogy a kozmologiai allandot (lambda) Einstein
azert vezette be, hogy a vilagmodellek nem-stacionariussagat (tagulas,
vagy szerinte inkabb osszehuzodas) egy a gravitacioval ellentetes
iranyba hato "erovel" kikuszobolje es igy biztositsa az
univerzum egyensulyi allapotat. Kesobb elete egyik
legnagyobb tevedesenek tekintette (a '20-es evek elmultaval,
a Hubble-torveny felfedezesevel) es altalaban az elmeleti
szakemberek 0-nak teteleztek fel (kvazi nemletezonek).
Ebbe durrantak bele ezek a szupernovak.
Maga a cikk ingyen es bermentve elolvashato
a http://www.journals.uchicago.edu/AJ/journal/issues/v116n3/980111/980111.html
cimen (ekkor meg nem volt penzes az Astron. Journal elektronikus kiadasa).
Nem konnyen emesztheto, de melyebben erdeklodoknek ajanlom.
Udv,
Kiss Laszlo