Dátum: 1999. május 28., 22:30
Feladó: Vaskuti Gyorgy --
Tárgy: Omega
T. amatortarsak!
Sajnos kozel ket hetig nem volt alkalmam szamitogephez ulni, de mar
potlolag elolvastam a Csillakat. Kb. egy hete kerdezett Szekely
Peter, amire az alabbiak szerint reszben valaszolt Nyozo:
> Ustokos palyaelemeknel mi pontosan a nagy T, a kis- illetve
> nagyomega jelentese? Feltetelezem, hogy a tobbi jeloles a
> kovetkezoeknek felel meg: excentricitas, inklinacio, perihelium,
> afelium, keringesi ido.
Ezt meghagyom a Sarneczky mesternek. :))) Mindig keverem a nagy es a
kisomegat... Annyit tudok csak hozzatenni, hogy: a T a
perihelium-atmenet (napkozelseg) idopontja. A kis es a nagyomega meg
az un. felszallo ill. leszallo csomok helyzete. Azt nem tudom
melyik-melyik. Ezek a csomok azok a pontok, ahol a toki palyaja metszi
a Fold palyasikjat. A felszallo csomo az, ahol delrol eszakra lepi at
ezt a sikor, a leszallo meg ahol eszakrol delre. Az afeliumot is meg
szoktak adni????? Szerintem nem, hanem csak a palya fel nagytengelyet
a-val jelolve...
Nem talalkoztam Sarneczky mester valaszaval _a Csillaban_, es mivel
az adott valasz reszben teves, talan nem felesleges, ha ennyi ido
utan roviden, de az erthetoseget megis szem elott tartva visszaterek
a kerdesre.
Az ustokosok palyajat praktikusan egy olyan koordinatarendszerben
celszeru vizsgalni, ahol a vonatkoztatasi sik az ekliptika, az
alapirany pedig a tavaszpont iranya.
Az ustokos palyasikjanak es az ekliptika sikjanak metszesvonala a
CSOMOVONAL, a palya es az ekliptika metszespontjai a felszallo es
leszallo csomok, amint ez fentebb olvashato. Mivel azonban a ketto
kulonbsege - a centrumbol nezve, amely szinten a csomovonalon van -
mindig 180 fok, ezert mindkettot felesleges lenne megadni.
Az ustokos SIKJANAK helyzetet ketto palyaelem adja meg: az
i=inklinacio es a nagy omega=csomohossz, a tavaszpont es a felszallo
csomo szoge a centrumbol nezve (rajzolva sokkal egyertelmubb :-(, de
talan igy is ertheto)
Az ustokos PALYAjat az e=numerikus excentricitas es az aţ'l
nagytengely meghatarozna, azonban parabolikus vagy hiperbolikus palya
eseten "a" helyett a q=periheliumtavolsag hasznalhato.
Hianyzik meg a PALYA HELYZETe a sikon, erre szolgal a kis omega=
perihelium tavolsaga. Ez a felszallo csomo es a periheliumpont
szogtavolsaga ismetelten az eroter centrumabol, azaz a Napbol nezve.
Vegezetul csak megjegyzem, hogy a gorog betuk mai problematikus
hasznalata miatt kezd terjedni (?) a kis omega helyett az alakilag
logikus "w", a nagy omega helyett a logikailag logikus "W" latin
betuk hasznalata.
Udv.: vaskuti
|