Dátum: 1999. május 31., 13:55
Feladó: Valas Gyorgy --
Tárgy: Re: Iridium
>Valas Gyorgynek: az altala eleg helyfuggonek itelt adatbazis adataival volt
>szerencsem tobb alkalommal szimultanban Iridiumozni Bp kulonbozo
>pontjairol. Sot egyszer egy Felsogod-Bp. szimultan is bejott, Bp kozepere
>szamitott koordinatakkal. En Kispesten, Daroczy Zoli Felsogodon, az
>legalabb 45-50 km.
> Nyozo, a kotozkodo
Talán érdekes lett volna megírni azt is, hogy mennyire volt szimultán az a
szimultán időben és irányban. A hétszáz-valahány km magasban közel poláris
pályán keringő, tehát nagyon durva közelítéssel másfél órás keringési idejű
műholdra tizedmásodpercnél jobb szinkronnal lehet azt mondani, hogy
szimultán észlelés. Ennél kisebb pontosság esetén már valószínűleg a pálya
egy másik pontjáról van szó. Alább ez világosabb lesz.
> A dolog latszik
>egy eleg szeles savban, de a kozepetol kifele egyre halvanyabb a jelenseg.
>(Kozepen alt. -8 is lehet!!)
>31 May 04:43:47 -1 76 fok 242 fok (WSW) 26.2 km (E) -9
>04 Jun 22:21:44 -0 17 fok 282 fok (WNW) 101.4 km (W) -6
> Lathatoan azert latszik a
>felvillanas akar 100km tavolsagbol is ha megfelelo iranyban vagy,
>legfeljebb halvanyabb.
> Nyozo, a kotozkodo
Ez a "legfeljebb halvanyabb", "a kozepetol kifele egyre halvanyab" az a
részlet, amelyben az ördög bújkál. Az a 6-8 magni fényességkülönbség ugyanis
messze túl van az elhanyagolhatón.
> Celszeru kimenni az eg ala a karosszekbol
> Nyozo, a kotozkodo
Van másik javaslatom: kint a szabad ég alatt használni a karosszéket. A
nyugágy még jobb. Persze, inkább meteornézéskor érdemes igénybe venni, egy
Iridium-felvillanás túl hamar leszalad.
> Az alabbi tablazat Bp
>kozeperwe van szamitva. Elso oszlop datum, ora, perc, mp. Utana a Bp
>kozepere szamitott fenyesseg, majd Horizont feletti magassag, azimutszog
>(eszakrol keleten at novekszik!) a TAVOLSAGOD a felvillanas kozepetol,
>A felvill. savjaban lathato max fenyesseg.
> Nyozo, a kotozkodo
A táblázat sorai alá odaírtam a csillaghegyi értéket, ahol eltérés van.
31 May 22:27:12 -2 22 fok 272 fok (W) 53.9 km (W) -7
14 51.0
01 Jun 21:42:01 -0 13 fok 347 fok (NNW) 72.6 km (E) -5
76.6
02 Jun 22:00:35 -2 20 fok 279 fok (W) 57.8 km (E) -6
36 61.2
02 Jun 22:15:17 -1 23 fok 275 fok (W) 77.4 km (E) -6
18 80.2
02 Jun 22:24:29 -0 19 fok 277 fok (W) 93.0 km (W) -6
30 89.7
04 Jun 22:21:44 -0 17 fok 282 fok (WNW) 101.4 km (W) -6
46 98.2
Véletlenül csupa olyan átvonulást sikerült kiválasztani, ahol a közel
poláris pályán keringő műhold délről észak felé halad, ezért mindegyikben a
csillaghegyi adat a későbbi. Csillaghegyen tehát kb. 4 szögmásodperccel
későbbi pontját látni a pályának, mint "Budapest közepén". (Ennél
pontosabbat a csak másodpercre megadott időadatból nem lehet tudni.) A D-É
irányú pályától való K-Ny irányú eltérés viszont csak 3 km körül van, ebből
adódik a fényesség és irányadatok nagyfokú egyezése. Kivétel a 01 Jun
21:42:01 felfénylés, ami nem akkor látszik, amikor mellettünk elhalad a
műhold, hanem közel északi irányban akkor látszik, amikor az már rég túl van
rajtunk.
Az adatokból sejthető, hogy amire Nyőző azt mondja, hogy Budapest közepe,
az nagyjából Budapest idegenforgalmi közepe. (Talán a régi TTK campus.)
Budapest geometriai közepe innen jó messze kelet-délkeletre van.
Az adatokból látszik, hogy az említett "szimultán" észlelések a kis K-Ny
irányú eltérésből és a pontatlan időmérésből fakadóan látszhattak
szimultánnak. Az is látszik viszont, hogy a koordináták K-Ny irányú
pontatlansága a pályageometria miatt az esetek többségében erőteljesen
befolyásolja a látszó fényességet, ezen keresztül szélsőséges esetben a
láthatóságot.
Válas György
(De nem kötözködésből, hanem a csalódások elkerülése végett.)