Dátum: 1999. június 16., 1:08
Feladó: Taracsa'k Ga'bor --
Tárgy: Fenykupola
Elolvasva az eredeti Népszabósági cikket, majd elgondolkodva rajta, az a
vélemény alakult ki bennem, hogy nem a fénytorony megvalósítása ellen
kellene küzdeni - ezügyben egyébként is elég rossz esélyekkel indulunk -,
hanem csak a külső fényszennyezése ellen. Valószínűleg a belseje vinné el a
pénz nagyrészét, és az csak egyetlen szempontból volna kritizálható, hogy
nem lenne-e jobb helye annak a sok pénznek. A ,,jobb hely'' viszont nagyon
sikamlós, egzaktul nem paraméterezhető, nem objektivizálható kérdés.
Tehát talán azt lehetne kitűzni
1. maximális célként, hogy a külső lézeres fényfalloszt hagyják ki a tervből;
2. minimális célként, hogy ha lehetetlen kihagyatni, korlátozzák a
működését a nagy nemzeti ünnepek estéire, azon belül is óra nagyságrendű
időszakra. Maximum amikor a város teljes alkalmi díszkivilágítását is
bekapcsolják. Végtére is amit minden este lehet látni az nem izgalmas. Amit
csak mondjuk évente néhányszor, egy kis időre az már igen.
Mindenképpen óvakodni kellene az átgondolatalan, elhamarkodott lépésektol,
mert azokat könnyű nevetsegéssé tenni, és ezáltal a fajsúlyosabb akciók
esélyei is romlanak.
Más. Tetemrehívás alanya lettem a 1139. CSILLÁban:
>En ugyan nem mertem meg a vedoburkolatatol megszabaditott flopyylemez
>atereszetesi fuggvenyet, de jol emlekszem, hogy Taracsak Gabor a tavaly
>oktoberi szombathelyi napfogyatkozas konferencian az alkalmas eszkozok
>kozott emlitette.
Megmondom őszintén, én már nem emlékszem arra, pontosan mit mondtam
Szombathelyen. Csak valószínűsíteni tudom, hogy mégsem dicsértem a floppyt.
Ha nálam volt a NASA napfogyatkozás kiadványa, (amiben benne van például
több szóba jöhető anyag spektrális áteresztőképessége) akkor azért nem,
mert ott remekül látszik, hogy a floppy elnyelőképessége már a narancs
színnél gyengülni kezd, és infravörösben egészen rossz. Ha pedig nem volt
nálam a kiadvány, akkor azért nem, mert éppenhogy nem bízom a saját
memóriámban, és csak olyasmit szeretek kimondani, amiben legalább 110%-ra
biztos vagyok.
A számítástechnikai anyagok közül inkább a CD kerülhetett szóba, mert azon
valóban vékony fémréteg van, ezért elnyelőképessége is szinte a teljes
megvizsgált elektromágneses tartományban jó. Csak ma már a nyers (írható)
CD-k között is ritka az, amlyiknek nincs festékréteggel bevonva a
hátoldala. A ,,gyári'' CD-k hátoldalán pedig mindig nyomdai nyomat szokott
lenni.
A grafikonok tanusága szerint a házi gyártmányú szűrők közül a feketére
exponált és előhívott(!!!) röntgenfilm rendelkezik megfelelő
védőképességgel. Azért röntgenfilm, mert annak vastagabb a fényérzékeny
emulziója, mint a látható fényre gyártott filmeké. A vastagabb emulzió több
előhívott ezüstszemcsét, nagyobb elnyelőképességet eredményez.
Az elnyelőképesség-mérések 6 nagyságrendet fogtak át, vagyis az 100%
(teljes) áteresztéstől a 0.0001% áteresztésig. Az elfogadható anyagok
ultraibolyában és látható fényben 0.01-0.0001% közötti
áteresztőképességűek, infravörösben 0.1-0.01% közöttiek. A floppy 1000 nm
hullámhossznál kb. 10%-ot, 2000 nm fölött szinte mindent átenged. Majdnem
olyan, mint egy infravörös szűrő. A színes film még ennél is rosszabb
(nekünk, azaz áteresztésben még jobb).
Az említett kiadványban közölt áteresztési függvények letölthetők
eredetiben az
ftp://umbra.nascom.nasa.gov/pub/eclipse/990811/figures/figure_24.gif
képállományban, valamint megtalálhatók a Fűrész Gábor féle napfogyatkozás
diasorozat egyik képén is.
Taracsa'k Ga'bor
