Dátum: 1999. július 8., 9:49
Feladó: KSZ --
Tárgy: Elfeket=FCl...mint_ember_arca_a_biton
Vajda János: Napfogyatkozáskor című versét 1858-ban írta. Közli pl.:
Vajda János összes versei. Budapest. 1955. Szépiridalmi Kiadó 311-
312.old. A versre ráakadva én voltam aki beküldte a Meteorba és meg
is jelent az 1999.évf. 5.szám 43.oldalán. Azóta a MCSEKLEV 811.száma
is közölte.
Milyen jelenség hatására írta a költő ezt a verset?
Nagyon valószínű, hogy az 1858.március 15-án hétfőn délután Pesten is
látszó napfogyatkozás hatására. Ez a jelenség Oppolzer számítása
szerint gyűrűs-teljes volt( azaz a totalitás sávja kezdetben és végén
gyűrűs, de középső szakaszában teljes) és Európa északi részén ment a
teljesség sávja a London-Koppenhága-Stokholm vonalon. Pesten a
részleges fogyatkozás délután 1 óra 16 perckor kezdődött, 2 óra 26
perckor volt maximális és 3 óra 37 perckor ért véget, azaz 2 óra 21
percen át zajlott. Kb. 70 %-os volt a fogyás. A sajtó előrejelezte a
napfogyatkozást( pl. Vasárnapi Ujság 1858.évf. 8.szám. 94.old. és
1858.évf. 9.szám 102-104.old.).
És hogy nem volt borult az idő akkor, arról is értesülhetett az
olvasó ( Vasárnapi Újság 1858.évf. 12.szám 142.old--márc.21-i
dátummal) : " A többi lap példájára mi is ezennel jelentjük a
t.publikumnak, hogy a napfogyatkozás e hó 15-én hétfőn szerencsésen
megtörtént, épen azon módon, a mint a csillagászok előre megjósolták.
Sem a napnak, sem a holdnak, sem egyéb nemű állatnak nem esett baja,
mindegyik folytonos fris egészségnek örvend. Bámulója nem sok volt,
mert hiszen a különféle fogyatkozás napjainkban nem nagy
újság....((((......Egy ismerősünk ablakán át szabad szemmel nézett a
napba a fogyatkozás alatt. "S szemed ki birta állani a fényt?" " Óh
igen! Gazdaasszonyom jóvoltából ablakom olly piszkos volt, hogy a
legjobb fajta korommal sem lehetett volna elsötétíteni." Innen
kitünik, hogy a hanyagságnak is van néha haszna." irja vicceskedve a
sajtótermék, de legalább ennyi "észlelési leírás" megmaradt abból a
korból.
De eszerint Vajda János láthatta a jelenséget és verset is irt arról.
Figyeljünk fel a versben szereplő bitófa emlegetésére (az 1848-49-es
forradalom és szabadságharc és leverése után még egy évtized sem telt
el, bizony bátorság kellett akasztást, bitófát, a fennséges padláson
ingatag gerendákat, a rendszer szétmállását emlegetni). Figyeljünk
még fel arra is, hogy még a Természet is égi jelet adott a
magyaroknak: éppen az 1848.március 15-i forradalmi nap 10 éves
ünnepén azaz 1858. március 15-én volt ez a napfogyatkozás. Nyilván a
dátumok szép egybeesése is inspirálta a költőt!
Vajhh mai költőink mily csodás versekkel örvendeztetik meg a mai
T.publikumot a nap idei fogyásakor?
Keszthelyi Sándor (Köszö)