Dátum: 1999. július 13., 23:11
Feladó: Mocsar Laszlo --
Tárgy: Holdjaro
Hello!
Atkuzdottem magam Csa'k Csaba: Ja'rt-e ember a Holdon? cimu muremeken.
Roviden elmondanam szubjektiv velemenyemet. Szoval: a konyv olvasasa
kozben egyre erosodott bennem, s az utolso elotti fejezet vegere szilard
meggyozodesemme valt, hogy a szerzo egyszeruen paranoiaban szenved. Nem
vicc, komolyan igy gondoltam. Klasszikus eset. De aztan jott az utolso
fejezet, melynek ideznem a cimet: Az urkutatas ve'dikus megkozelitese.
Azt hiszem ez eleg kifejezo. E fejezet (es ezzel a konyv) vegere erve
megdolt korabbi elmeletem (ti. a szerzo paranoiajarol) es inkabb egy
kicsit sajnaltam ot. Szerintem nyilvanvalo, hogy valamilyen ve'dikus
"szekta" beszervezte, es a sok baromsag hatasara teljesen elszakadt a
realitastol. Aztan valahonnan jott az otlet, hogy konyvet kene irni, es
a ve'dikus irodalmat bongeszgetve az urkutatasnal kotott ki. Ehhez az
"irodalomhoz" probalt meg aztan "bizonyitekokat" talalni, melyre aztan
felhuzott egy szep kis legvarat.
Szerintem a mu igazi celja a "ve'dikus ige hirdetese". Hasonloval mar
talakoztam korabban, annak a konyvnek "Emberek a vilagurben" volt a
cime, es mig az eleje valoban foglalkozott urkutatassal, addig a masodik
fele tisztan a mormon egyhazrol szolt.
Termeszetesen az ilyen "muveket" kello tavolsagtartassal kell olvasni, s
ezeknek inkabb irodalmi ertekuk van (ha van), mintsem szakmai.
Osszegzeskeppen: senkinek sem ajanlom olvasasra, hacsak valaki nagyon ra
nem er, es mar elolvasta az iskolaban elkummantott osszes kotelezo
olvasmanyt. ;-)
Udv,
Mocsi