Dátum: 1999. augusztus 17., 21:35
Feladó: Posztobányi Kálmán --
Tárgy: Tunodes a Holdrol
Sziasztok!
Meg mindig a fogyatkozas hatasa alatt vagyok, ahogy a mult
heten a napfogy listan leirtam, de ez meg most is igy van. A sejtel-
mes arny, a tundoklo fenyek, a feher macska, aki kozben
csak mosakodott, olyan kozombosen, amilyen szenvtelenul a
Hold tud elhaladni a Nap elott. Egy nagy egyseg volt minden.
Most mindenki orzi a hangulatot, s ez meglatszik a Csillan is:
az unnepre felidezese, bosszankodas az unneprontok (*logusok)
miatt. Fold, Nap, Hold. A harom legfontosabb (szamunkra
legalabbis) egitest harmoniaja.
Tessek? Hat fontos a Hold? (Azt leszamitva, hogy nincs
fogyatkozas Hold nelkul.) Eppen errol akarok irni.
Biztos sokan olvastatok Asimovtol A Hold tragediajat, amelyben
az iro arrol elmelkedik, hogy nekunk tulajdonkeppen nem
tragediank, hanem oriasi nagy szerencsenk, hogy bolygonknak
van Holdja, es igy a Foldon lehetseges az elet. Nem minden
all ma, amit Asimov leirt, dehat azota fejlodott egy kicsit a
tudomany. Lassuk csak sorba, mi mindent koszonhetunk a Holdnak:
1. Par eve egy kisiskolas lany mesejet hallottam a radioban
a bolygokrol. Arrol szolt, hogy azok a bolygok, amelyek
hold(ak)rol gondoskodtak, magneses ruhat kaptak, mig az onzo,
maguknakvalo planetak csupaszon maradtak. A legnagyobb ajandekot
a Fold kapta: elet fejlodhetett ki rajta.
Tetszett a mese, s talalo is, mert a Fold magneses tere valoban
megved a napszel toltott reszecskeitol. Csakhogy neha (tobb
millio evenkent) ez a magneses ter polaritast valt, s ezalatt
nehany ezer even at ionoszfera nelkul marad a Fold, az
ionoszfera eltunik, s a megnovekvo reszecskesugarzas e
magneses pajzs hijan gyengitetlenul jut el a bioszferaig.
Az elet persze nem szunik meg, de a mutaciok szama annyira
megsokasodik, hogy a keves eletkepes mutans eloleny utodai
mar hozza kepest is mutansok, igy a sikeres mutacio nem
tud ervenyesulni, s nem tud pl. az ember kifejlodni.
Tehat nem halnank meg. Meg se szuletnenk.
Jo tehat, hogy az ido tulnyomo reszeben van a Foldnek
magneses tere, s ez a Hold nelkul sokkal gyengebb lenne.
2. A Hold es a Nap arkelto ereje (a Holde masfelszer nagyobb)
szuntelenul gyurja a Fold kerget es belsejet, Megsem ez a
meghatarozo a pusztito foldrengesek kipattanasaban, hanem
bolygonk kevesbe ismert belso folyamatai. Kar, mert megbizha-
tobban lehetne foldrengeseket elorejelezni. Pl. a tektonikailag
passziv Hold eseteben a Fold arkelto ereje az, ami szamit, s meg
is figyeltek, hogy a holdrengesek a Hold foldkozelsege idejen
gyakoriak, amikor a Fold arkelto hatasa erosebb.
A foldi elet szempontjabol a tengerek arapalya a lenyeges.
Egyes tudosok szerint a tengerszint holdjaras szerinti ingadozasa
donto volt a szarazfoldi elet kialakulasaban. Hold nelkul tehat
halak lennenk. (Nem delfinek! Ok a szarazrol tertek vissza!)
3. A Fold precesszios mozgasa nem lenne stabil a Hold nelkul.
A Fold tengelyenek dolesszoge kaotikusan valtozna, par millio
ev alatt a 60 fokot is elerne a valtozas. Lehet, hogy ez meg is
hiusitotta volna a foldi elet kialakulasat. Meg lehet nezni a
Marsot. Nincs szamottevo holdja, kaotikus is a mozgasa es lehet,
hogy emiatt nincs rajta foldihez hasonlo fejlettsegu elet.
Hold nelkul tehat maximum mikrometeres nagysagu "marslakok"
lennenk. A Holdnak errol a stabilizalo hatasarol Asimov meg
nem tudhatott. Az egitestek kaotikus mozgasarol
Kollath Zoltan es Erdi Balint (Csillagaszati Evkonyv 1991, 1998)
irtak.
A Holdnak meg sokfele hatasa van a Foldre, de olyan, amelyik
letfontossagu lenne, tobb nem jut az eszembe. De ennyi is eleg,
ahhoz, hogy megbecsuljuk "az alma baju bolygot".
Udvozlettel
Posztobanyi Kalman