Dátum: 1999. augusztus 18., 17:11
Feladó: Szabo Gyula --
Tárgy: Albionbol
Kedves Olvasok!
Most kaptam egy reszletes figyelmeztetest, hogy a kb. 20KB-nal nagyobb
csillak nem mindenhiva postazodnak. Majd rovidebbre fogom magam.
Az elmult napokban Cambridge es London utcain ill. szobaiban "toltottem"
az idot. A kiutazas egy ustokoseszlelo-talalkozora tortent, ahova
Sarneczky baratunkat ket "munkatarsaval" egyutt meghivtak. Sajnos o es a
masik munkatars nem tudott elmenni, igy egyedul en kepviseltem
"vizumkoteles" NATO-tag orszagunkat kulhonban.
11 ora utazas utan vegre kiszalltam Cambridge utacain a buszbol, es
meglepve tapasztaltam, hogy milyen KIS varoska ez a Cambridge. A Cam
folyo, amit oly gyakorta adoztatott a varos (athajozas...) mindossze 6-7
meter szeles. Hogy lehet ezen a "hajokat" adoztatni? Es foleg: hogy lehet
ezekbol az adokbol meggazdagitani egy varost?!
A varos szelen levo kollegiumot elfoglaltam, ahol volt egy kisebb
kalandom. T.i. mindenki kiment az obszervatoriumba. (Hah! egy konferencia,
ahol ESZLELNEK a resztvevok! Ez azert szep mondas.) A portas pedig elso
eltevedesem utan lezarta a kollegium atjaroajtoit, igy egy idegen varos
lezart udvaran maradtam egyedul, belso oram szerint ejfelkor, 10 fokos
hidegben, 10 kilo csomaggal.
Vegul megis sikerult bejutnom (falmaszas, kopogas a portaablakon,
stb.stb.) es kicsit aludtam is. Masnap vegigneztem Cambridge belsejet, hat
mondhatom, meg egy ilyen varost a Fold nem hord a hatan! Az a rengeteg
pazar epuletbelso, gyonyoru terekkel, a Sagrada Familiat megszegyenitoen
pazar ornamentikaju epuletekkel, csipkezett tornyokkal, ezer szokokuttal,
hat az valami meses. A Royal College "kapolnaja", ami egyebkent nagyobb,
mint a Regensburgi katedralis. Belulrol a mereteket sem mertem
megbecsulni. Iszonyat-magasra folfuto gotikus ivek ezrei, irdatlan nagy
uvegablakok, es a pazar "Black Oak Screen", a jol ismert ketoldalu
ulteteses, szoszekes-orgonas templombelso, vagy ha ugy tetszik, masodik
templom, VIII. Henrik ajandeka. Egy kisujjnyi faragatlan felulet nincs
rajta. Mindjart a szomszedban a Trinity Coll. es a St. John's Coll.
hasonlo. Kulon konyvtar, kulon templom, kulon terek mindenhol... Ezt csak
latni lehet. A belvaros epuletei 1000-400 evesek, es mondhatom, meltoak a
diaknegyedhez.
Delutan es masnap delelott volt a talalkozo "konferencia-resze". Itt is
derultek ki erdekes dolgok, de a legfolemelobb pillanat megis csak a 85
eves G. Alcock koszontese volt (utana allo taps). A caffe break alatt nagy
fenykepezkedesek folytak, csak par nevet a jelenlevok kozul: A ket Alcock,
Marsden, Hale, Machholz, Pearce, Green, Stonehouse, Jager, Biesecker,
Liller, Takamizawa... es majdnem mindenkit folsorolhatnek, es majdnem
mindenki "maradandot alkotott".
Este latogatast tettunk az obszervatoriumba. Ket lencses tavcso erdemel
emlitest, az egyik nem mas, mint amelyikkel a Neptunuszt folfedeztek.
Pompas kepe van! Az M13-at TENYLEG a magig bontotta, de ez a legkevesebb.
Az M13 csillagainak vegtelen szinpalettaja, a sotet savok a belsejeben, az
valami hihetetlen latvany. A halmaz maga olyan alaku volt, mint valami
gomb alaku korallzatony, ezerfele futo csillaglancokbol. Eloszor lattam
GOMB ALAKUNAK egy gombhalmazt. A Jupiter meg... meg sem probalom leirni.
(Pedig alacsonyan jar szegeny...) Hiaba, egy lencse az lencse.
A jelenlevokkel nagy ustokoseszlelest tartottunk, de a vilagos eg miatt
csak a Tempel 2 aratott osztatlan sikert. (Apropo vilagos eg: jobb, mint a
Szegedi Csillagvizsgalobol, pedig nincs messze a varostol, es a Nap sem
megy le elegge a horizont ala.)
Masnap eloadasok ujabb blokkja. Folfedezeskrol, CCD-s
ustokoseszlelesekrol, nemzeti archivumokrol. Itt osztottam meg
gondolatainkat en is az ustokosok feluleti fotometriajarol a
jelenlevokkel; meglehetosen pozitiv visszahngot keltett.
Be volt iktatva egy kirandulas a Stonhenge-hez, amibol viszont sajnos
kimaradtam. Az utolso pillanatban elnapoltak, es a repulom mar
fixaltatott. Sajnos.
Londont viszont nem napoltak el, ott van meg mindig a Temze partjan.
Cambridge utan kisse csalodast okozott, elsosorban a szuk utcakban
magasodo epulethalmok miatt. Pesten sem erzem jol magam, hiaba, nyomaszt,
ha nem latom be a varost, ha nem latom, hogy hova megyek. Ha csak 40
meteres falakat latok tolem 5 ill. 25 meterre. Hiaba, alfoldi patkany
vagyok.
A regi epuletek, elsosorban a Tower, azert megerintett. Nem elsosorban az
ott kiallitott 80 korona ragadott meg (bar nem randak), hanem maga a
robosztus, kisse felelmetes epitmeny. Utana az alkonyatban neztem vegig
Londont, a Temze partjarol mar tetszett, igen, igy mar mas. Igy mar
latszik. A St. Paul's katedralis valoban lenyugozo, kivulrol-belulrol az.
A hatalmas kupolacsarnok (csak a vatikani nagyobb!) es a rengeteg
mellekoltar, szoval szep. A Westminster katedralis a vilag legkulonosebb
belso tere. Az also 3 meter aranyos-dragakoves pazar mozaik, folotte 55
meter koromfekete kupolater. A Semmi. Van ezekben a britt epuletekben
valami tragikus. Shakespeare nem veletlenul volt angol.
A Westminster Abbey nem olyan tomor epiteszeti drama, inkabb kecses, szep
templombelso. Itt van Newton is eltemetve.A Parlament, Ben Apoval, sokkal
szebb, mint fenykepeken. Foleg az esti mdiszkivilagitasban. A palota
elotti-mogotti parkok Europa legszebb parkjai. A Hide kulonosen az.
Ejszaka is rottam a varos utcait, jobb Londont a csondes "nyugiban" szemre
vetelezni. A Wesminster negyed tetszett a legjobban vilagosban, ezert ezt
jartam be ejszaka. Es nem bantam meg. A palotak is szebbek ejszaka, mert
jobban latszik az ornamentika.
Hajnalban elbattyogtam a metroig. A nyugati varosreszbe mentem, mert azt
meg nem lattam. Az is tetszett, bar a sok klasszicista palota kis
kerttel-szokokuttal zavaroan emlekeztetett Varsora. A megallo fole emelt
kis romantikus "kunyho" (2 emeletes) volt az utolso haz, amit Londonbol
lattam. Szerencsere ez akkor nem tudatosult bennem, talan visszarohantam
volna meg egy idore. Na, nem ott lakni, azt nem; csak latni meg egy kis
Londont...
Elnezest, ha miattam nem megy ki a csilla...
SzGyula