Dátum: 1999. október 5., 17:31
Feladó: Berko Erno --
Tárgy: tavcso valasztas
Milyen távcsövet válasszak ?
Előszó.
Az utóbbi időben többen feszegetik a távcsőválasztás
kérdéskörét a Csillán.
Mivel a kevés konkrét igény megfogalmazása között
szerepelt a mély-ég objektumok megfigyelése is, így
érintettnek érzem magamat a válaszadásban, mint a
Meteor mély-ég rovatának vezetője. Hogy ezt eddig
miért nem tettem?
Egyrészt mint Rózsika irta a közelmultban, ez igen szerte-
ágazó, sokrétű dolog. Könyvek tucatjai foglalkoznak vele.
Alaposan megválaszolni egy levelezőlistán fizikai lehetet-
lenség.
Másrészt az utóbbi időszak jó időjárása, rengeteg derült
estéje miatt nem jutott elég időm válaszolni.
Most sem lesz teljes a válasz, de néhány szempontot és
főleg a saját szempontjaimat megpróbálom röviden leírni.
Így is több folytatásbban fogom igénybe venni az olvasók
türelmét.
Hogy nem magánlevelet írok, annak egyik oka, hogy más,
eddig még a kérdést fel nem tevő érdeklődő is hozzáfér-
jen. Különben meg belefér a Csilla "profiljába" .
Több részes lesz a válasz, nevezzük folytatásosnak. Ahogy
időm engedi, mindíg írok néhány dologról.
Viszont felkérek olyan amatőröket, akik a listán jelenvannak,
hogy szintén kapcsolódjanak be a válaszadásba, a saját
szempontjaik figyelembevételével. Természetesen "észlelő",
tapasztalt amatőrökre gondolok.
Na de ennyi bevezető után a lényegre térve, először felsoro-
lom, hogy én jelenleg milyen távcsöveket használok.
1: 100/600 (átmérő/fókuszhossz) Apokromatikus lencsés
távcső, óragépes mechanikán (Gemini G-10).
15-150x-es közötti nagyításokkal vizuális észlelésre, bár
elég ritkán. Fel van szerelve pólustávcsővel és szálkereszt-
es vezetőtávcsővel (Zeiss 50/540), mindkét tengelyen kor-
rekciós finommozgatással, így asztrofotózásra is alkalmas,
bár én erre a célra is nagyon ritkán használom.
Vizuálisan, objektívszűrővel általában a Napot szoktam néha
megnézni vele.
Ezt a távcsövet leginkább CCD-felvételek készítésére (egy
Ama-kam kamerával) használom. Ez az asztrofotózással
rokon alkalmazási terület.
2: 200/1500-as tükrös távcső (Csatlós-tükör), saját készítésű
Dobson-szereléssel. 47-375x-ös közötti nagyításokkal,
vizuális mély-ég megfigyelésre, bolygókra, kettősökre.
A nagyítás légkörfüggő, így 150-200x-os fölött, csak ritkán
lehet használni. Gyakorlatilag jó nyugodtság esetén lehet
bolygókra érdemben használni a 200x-os, illetve kettősökre
az ennél is nagyobb nagyításokat. Bár itt a távcső kezelése
már nehézkes.
3: 355/2100-as tükrös távcső (Gyári, orosz), Dán András által
készített Dobson-szereléssel. 42-525x-ös közötti nagyításokkal.
Az előzőhöz hasonló észlelési célokra. A nagyítás méginkább
légkörfüggő, mint az előző távcsőnél. Jó nyugodtságnál lehet
420x-ig elmenni bolygókra.
A nagyítások a rendelkezésemre álló okulárok miatt ilyen
összevissza értékűek. 4 és 50 mm közötti okulárokat használok,
csak gyáriakat.
Folyt. köv.
Berkó Ernő. 99.10.04.