Dátum: 1999. október 17., 22:44
Feladó: Fűrész Gábor --
Tárgy: "Laci te, hallod-e ..."
Kedves LAci!
Engedd meg, hogy idezzelek (bar tudom, ezt az idezettseget nem lehet
feltutetni az akademiai tagsagoddal buszkelkedo oneletrajzosban es
publikacios listaban):
" A Kopernikusz allomas meresi eredmenyeibol jott a felismeres, hogy benne
jarunk egy csillagkozi felhobe. Ez egyaltalan nem jelenti azt, hogy akkor
kerultunk bele, egyszeruen nem allt rendelkezesre korabbrol hasonlo jellegu
meres. Attol a magjaig meg lehet 5000 ev az ut, hogy valamikor
belebotlottunk a szelebe. Akar a Meander minimum idejen vagy ezer evekkel
ezelott. Ki tudja? A Naprendszer is mozog. Surubb-ritkabb szakaszokon
haladhattunk at. Egy biztos, egyre tobb, kulonallo meresi adat enged erre
kovetkeztetni. A mag nehany ezer evvel ezelott meg egy par fokkal arrebb is
latszhatott, ez mar eleg lehetett ahhoz, hogy a Nemezis meg ne tunjon el
mogotte. Amilyen profikba botlottam, eme felvetesem utan akar meg Ti is
megtalalhatjatok - persze azert nem art az IRAS fotokat hasznalni
segitsegkent.
"
Nos, ha annak a felhonek a hatasa olyan jelentos, hogy mint irtad,
nem akkora a globalis felmelegedes, stb., akkor felmerul bennem a
kerdes, hogy miert nem probaltak ezt kimutatni az egyes foldtani
retegekben, mint nyomot hagyo effektust. Mert ugye ha ez ilyen
fontos es nagy dolog, akkor ezzel tenyleg sokmindent hozza lehetne
tenni, hogy pl. mikor ertunk bele a felhobe, stb. Vagy eppen ezen
dolgozol?
Persze, a magig lehet 5000 ev az ut, attol fuggetlenul, hogy mikor
botlottunk bele a szelebe, ezt nem ketlem, de ha millio evig tart
az athaladas, akkor gyanitom, valami hasonlo nagysagrenddel elobb
kellett talalkoznunk a szelevel. Vagy annyira aszimmetrikus a felho?
Egyaltalan hogyan lehet ennek kimerni a kozepet, es kerdem en, ha
ezt ilyen pontosan meg lehet adni, es ezek szerint meg is mertek,
meg a tulso szelenek a heleyet is, akkor miert nem lehet megmerni a
zt a szelet, ami legeloszor talkozott a Naprendszerrel. Mert hat ugye
lehet, hogy harmadeves fizikus-csillagasz szakos egyszeru egyetemi
hallgatokent (magamat ismerve fenyevekre lemaradva barmely akademkusi
cimet kierdemlo tudastol), szoval a jozan paraszti eszem azt sugallja,
hogy ha benne vagyok egy felhoben, meg tudom merni, hol van a kozepe,
hol van a tulso szele, akkor barmelyik szelet meg tudom merni, sot,
ha tudom, mikor erem el a kozepet, meg a tulso szelet, akkor azt is tudom,
hogy mikro leptem bele, nem? Nomarmost ezert is tettem fel a provokalo
kerdesemet, hogy szerinted mikor ertunk bele. Mint a levelem elejen idezett
mondataidbol kiderul, errol fogalmad sincs. Nemugy a tobbi adatrol, ami ugye
mar elozo Csillakban elhangzott. Egy egyszeru hasonlattal elve hasonlitasz
(Te, vagy azok a tudos-akademikusok, akik mertek, es akiket Te ezek
szerint elfogadsz), szoval hasonlitotok egy csacsira, akin szemellenzo
van, es latja maga elott a magot, meg a magtar tulso szelet, de azt
nem tudja megmondani, mikrotol zabalja a magokat a magtarban, pedig
egyszeruen csak vissza kellene forditania a fejet ahhoz, hogy meglassa
es felmerje azt a tavolsagot, ami a magtarba torteno belepesetol merheto.
Csolatas. Ezzel valoban nem lehet mit kezdeni, hogy csatlakozzam Sarneczky
Krisztian es Piriti Janos velemenyehez. Ketto fore gyarapodott azon
szemelyek szama szamomra, akiknek hozzaszolasait a sajat bekessegem erdekeben
ignoralom, atugrom. Kedves Laci, bocsass meg kerlek, kisse arogans
sorok is kerultek levelembe, de a leveleid vegere irt szeretetekbol
remelem futja a megbocsatasra. Inkabb a subjectben idezett magyar
koltemenyt olvasgatom.
Szeretettel:
Furesz Gabor
|