Dátum: 1999. október 20., 9:23
Feladó: Keszthelyi Sándor (Köszö) --
Tárgy: A precesszio a Sirius es tarsai
Elozmenyek a Csilla listan: 1339 (Sirius, Arany L.), 1340 (Del-
keresztje, Teknoc), 1343 (Arcturus, dgy). Nemi hozzafuzes, gondolat,
hatha tisztul a kep.
A problema az, hogy az egen egy ev alatt lejatszodo csillagaszati
jelensegek periodusa es az eppen alkalmazott naptar kozott
elteresek adodnak. Attol fugg hogy milyen evben szamitunk.
1./ 365,2563 napos sziderikus ev. Ennyi ido telik el a Napnak egy
csillagtol ugyanazon csillagig valo korbemenetele kozott. Azaz pl. ha
a Nap eppen a Siriustol eszakra van, es halad nyugatrol keletre,
ennyi ido mulva er vissza fole. Azaz a Sirius heliakus keleseinek ez
a periodusa.
2./ 365,2422 napos tropikus ev. Ennyi ido telik el a Napnak a
tavaszponttol a tavaszpontig valo haladasa kozott. Ez adja az
evszakok ritmusat, ez a napfordulok, napejegyenlosegek
periodicitasat. Es ez adja a foldi evszakok okozta jelensegek
periodicitasat. A Nilus felso vizgyujto teruleten elolvado ho okozta
aradas is ennek megfelelo periodusban jelentkezik a Nilus also
szakaszan.
3./ 365 napos az oegyiptomi polgári avgy kozonseges ev. Ez 12 db 30
napos honapbol es 5 potnapbol allt. Ezt a mindennapi eletben
hasznaltak.
4./ 365,25 napos az oegyiptomi papi vagy csillagaszati
ev. Ez meg az elozohoz negyevente egy toldalek napot csatolt. Ezt
csak a csillagaszattal is foglalkozo papsag hasznalta. A kozonseges
es a csillagaszati naptar csak 1460 evente esett egybe.
5./ 365,2425 napos ma altalunk hasznalt Gergely-naptar (1582 elott a
365,25 napos julian-naptar). Ma ebben szamitjuk a jelensegeket.
Szoval itt van naptar valasztek! Sok felreertes es zavarossag
elkerulheto lenne ha valaki az elejen kimondja milyen naptarban erti
azt amit leir.
De mi is az a heliakus keles? A hazai amatorcsillagaszok (Gergely
naptart hasznalva) 1992 ota figyelik a Siriust ilyen szempontbol. A
csillag osszel, telen, tavasszal jol latszik, aztan este egyre
kozelebb kerul a Naphoz es majus elejen eltunik (a hazai rekord:
majus 9. ezen az esten lathattuk utoljara 1998-ban). 55 nap mulva
azaz julius 3-an a Nap eppen a Siriustol eszakra van
(rektaszcenziojuk azonos)a csillag egyuttallasban van a Nappal,
ekorul persze nem lathato. Aztan 50 nap mulva ismet megjelenik a
hajnali egen a Sirius (a hazai rekord: augusztus 21. ezen a hajnalon
1992-ban egy par percre feltunik, de a pirkadat fenye rogton el is
tunteti). Aztan augusztus vegen, szeptemben elejen egyre jobban
latszik. A Sirius ilyen lathatosaga es heliakus kelese ma nagyjabol
igy jatszodik le Egyiptomban is. Biztos par nappal elobb meglatjak
ott, mert kb. 20 fokkal delebbre vannak mint mi. Nincs adatom, erre
egyiptomi amatorcsillagaszokat kellene keriteni, vagy ha kozulunk
valaki augusztus 15-20 kozott ott jar, figyelje meg. Hetekkel,
honapokkal nem terhet el.
Viszont a Sirius heliakus kelese regebben korabban volt. Pl. Aratus
az o idejeben (+4-ik szazad) ugy latta, hogy a julius 18-an volt. Ha
kb. 1 honappal elobb kovetkezett be a mainal kb.16 evszazad alatt,
akkor ez 12 honapot (1 evet) tesz ki kb. 19200 ev alatt, ennyi ido
alatt megy korbe. Megkapjuk a precesszio erteket nagysagrendileg, ez
a hires 26000 eves periodus (legpontosabban: 25729 ev).
A precesszio a napejegyenlosegi pontok ( az egi egyenlito
es az ekliptika metszespontjai, tavaszpont, oszpont) folyamatos
hatralasat jelenti ezzel a 25729 eves periodussal. Ezt
elsokent Hipparkhosz irta le (-2 szazadban). A precesszio hatasa
miatt lehet, hogy idolegesen valami (sziderikus ev szerint
periodikus) jelenseg pl. a Sirius heliakus kelese eppen egybeesik
valamilyen (tropikus ev szerint periodikus) evszakos jelenseg pl.
Nilus aradasaval. De ez az egybeeses nem lehet allando! 70 evente 1
napot elter, amit egy ember, egy generacio, egy allam eszre se vesz.
De 700 evente 10 nap az elteres, par evszazad alatt eszreveheto,
gondot okozo a problema. (Igen lehetett 3 honapos az elteres a
Siriusnal, a fentiek szerint 6432 evvel ezelott, azaz kb. az
egyiptomi irott tortenelem elejen). A precesszio kegyetlenul halad a
maga utjan!
Az sem segit ha ilyenkor mas csillagot valasztunk! Mert a precesszio
azzal is ugyanugy tesz: akar az Arcturus, akar a Del-keresztje lesz a
kiindulasunk, a precesszio miatt azok az egybeesesek is egy ido utan
elromlanak, az eg minden csillagara ugyanugy vonatkozik ez.
Na abbahagyom. Akit ez meg reszletesebben erdekel olvasson utana:
---Marik Miklos: Csillagaszat. Bp. 1989. 102. es a tobbi.
---Schalk Gyula: Idok, korok, naptarak. Bp. 1993. 28-36, 65-67.
---Hahn Istvan: Naptari rendszerek es az idoszamitas. Bp, 1983.46-
48.p.
Sziasztok!
Keszthelyi Sándor (Köszö)