Dátum: 1999. október 28., 17:21
Feladó: Posztobányi Kálmán --
Tárgy: Galilei es a fopapok
Sziasztok!
>"És akkor összegyűltek a főpapok, s egyikük azt mondá:
>minek is néznénk bele ennek a Galileo nevezetű férfiúnak a=
távcsővébe,
>amikor ő úgyis csak egy csaló?...
Aruld el, Laci, honnan szarmazik ez az elegge megteveszto idezet!
Azert megteveszto, mert sarkosak benne a szereplok: Galileo, mint a meg
nem ertett, de megvadolt langesz, es a fopapok, mint az ostoba skolasztikus
klerikalisok. A kis butak... De a sztori nem volt ennyire fekete-feher.
A fent emlitett hatalmassagok eloszor 1610. aprilis 24/25-en neztek
(vagy nem neztek) bele Galilei tavcsovebe, Bolognaban, egy estelyen,
melyre Galilei is hivatalos volt. Akik nem neztek bele: Cremonini
filozofiaprofesszor es kollegaja, Libri. Nem sokkal ezutan Libri
meghalt, amit Galilei igy kommentalt:
"Libri itt a Foldon nem akarta megtekinteni az en egi aprosagaimat;
most, hogy a mennybe tavozott, talan megteszi."
Azt hiszem, ez a megjegyzes inkabb ellensegeket, mint baratokat
szerzett Galilei szamara. Terjunk vissza az estelyre, melyen ott
volt Clavius atya, vezeto romai matematikus is, aki hitt a Jupiter
holdjainak letezeseben, bele is nezett a tavcsobe, megse latta meg
oket a pici latomezoben az - akkor meg - allvany nelkuli muszerben.
Ezt tudva ertheto a kortars megjegyzes:
"Nem az a csoda, hogy Galilei felfedezte a Jupiter holdjait, hanem
hogy egyaltalan magat a Jupitert megtalalta."
Hat ez volna az a hires "Galilei-elmeny". Sulyosbitotta a helyzetet,
hogy Galilei nem tudta meggyozoen elmagyarazni, hogyan mukodik
keszuleke. (A fenytoresi torveny csak 1620-ban lett kozismert,
Snellius akkor Leidenbem mar tanitotta.) Ertheto, hogy aki
konnyesre eroltetett szemmel megis megpillantotta a holdacskakat,
az talalgathatott, hogy amit lat, az:
1 legkori jelenseg
2 a misztikus eszkoz altal produkalt jelenseg
3 a Jupiter negy kiseroje
Ez volt a gyakorlat. Az elmelet sem volt attekinthetobb akkoriban.
Kopernikusz rendszere nem konnyedebb, mint Ptolemaiosze, de mindketto
pontatlan. Aki lemondott a bolygok tokeletes korpalyajarol, az
valaszthatott Tycho es Kepler rendszere kozott. Kepleret tartom
elegansabbnak, de nem vagyok biztos benne, hogy a XVII. szazadba
szuletve is igy dontenek. Kellett meg egy Newton, majd egy Foucault
is a kopernikuszi fordulat veglegesse valasahoz.
Mivel nem akarok Laci hibajaba esni, nem hagyom el a forrast:
Arthur Koestler: Alvajarok (Europa, 1996)
Ez azert megsem ugyanaz, mint a "valaki irta:...".
Udvozlettel:
Posztobanyi Kalman