Dátum: 1999. november 13., 15:51
Feladó: Aranyi Laci --
Tárgy: cmU6IGv2enN6b2xn4WxhdDo=
Einstein és Wegener is foglalkozott a kontinensmegcsúszás jelenségével.
A Marsot és a Vénuszt kutató űrszondák igazolták a kéregmegcsúszás
lehetőségét. Ez akkor következik be, amikor a bolygó belsejéből származó hőt
a felszíni vulkánok valamilyen okból nem tudják elvezetni. Az energia
felhalmozódik, megolvasztja a kéreg alsó régióit, az egyensúly felborul, s
az adott kéreglemez megcsúszik. A Földön ez nyilván sokkal könnyebben
végbemehet, hiszen a kéregtáblák kisebbek, mint a Vénuszon, a Marsról nem is
beszélve. A Föld infravörös sugárzását figyelő műholdak azt a gyanút
erősítik meg, hogy
jelenleg a Föld vulkánjai nem vezetnek el annyi hőt, amennyi a Föld
belsejében keletkezik.
Bolygónkon a kontinensek elhelyezkedése jelentős asszimetriát mutat. Az
olvadás következtében ez az
asszimetri erősödik. Nem kell ide Nostredamus, Edgar Cayce, meg stb.
Gondolkodó és aggódó emberek kellenének... Lásd. NASA radartérképező
műholdjának felvételét a többezer négyzetkilométernyi, a déli sarkvidéken
leszakadt jégtábláról, stb. Érdemes áttanulmányozni a földrengések számának
és erősségének
alakulását az utóbbi ötven évben... Elgondolkodtató.
Szetetettel:
Laci