Datum:
Felado: [ ]
Targy: hurelmelet
Sziasztok!
Ket ember is kerdezett a hurelmelettel kapcsolatban. Ahogy latom ezidaig
nem szuletett valasz. Igy megprobalok irni valamit roluk. A hu'rokrol
talalhato magyarazat Stephen W. Hawking: Az ido rovid tortenete cimu
nagysikeru munkajaban. Az egesz konyvben nincs egyetlen keplet sem az E=mc2
kivetelevel. Meg talalhato info a regen megszunt (sajnos!) Tudomany cimu
folyoiratban is, de hogy pontosan melyik szamban, annak meg utana kell
neznem.
Tehat:
A hurelmelet kapcsolodik a gravitacio es a masik harom ero egyesitesenek
elmeletehez.
"A gravitacio es a tobbi ero egyesitesere alkalmas elmelet meglelese azert
nehez,mert az altalanos relativitaselmelet "klasszikus" elmelet, azaz nem
foglalja magaban a kvantummechanika hatarozatlansagi elvet. A tobbi elmelet
azonban alapvetoen fugg a kvantummechanikatol. Elso lepeskent tehat
elengedhetetlen az altalanos relativitaselmelet kombinalasa a
hatarozatlansagi elvvel. Ennek szamos kovetkezmenye lehet: enyhul a fekete
lyukak feketesege, a vilagegyetem pedig nem tartalmaz szingularitasokat,
hanem teljesen magaba zartnak es hatartalannak mutatkozik. Azonban az a
bokkeno, hogy meg az ures vilagurt is virtualis reszecskek es
antireszecskek parjai toltik ki. Ezeknek a paroknak vegtelen energiaval
kellene rendelkezniuk, ekkor pedig Einstein egyenlete alapjan a tomeguk is
vegtelen. Gravitacios vonzasuk tehat vegtelen kicsiny mereture gorbitene a
vilagegyetemet. A tobbi reszleges elmeletben is felbukkannak ehhez hasonlo,
latszolag abszurd, vegtelen ertekek.
A hatarozatlansagi elv es az altalanos relativitaselmelet otvozese
erdekeben mindossze ket mennyiseg erteket illeszthetjuk: a gravitacio
nagysagat es a kozmologiai allando erteket. Ezek helyes megvalasztasa
azonban onmagaban nem elegendo az osszes vegtelen mennyiseg
kikuszobolesehez."
" Regota javasoltak, hogy ezekre a problemakra a megoldas: a
"szupergravitacio" elmelete.A legtobb tudos ebben velte fellelni a fizika
egyesitesenek kerdesere adando valaszt, es az sem zavarta oket, hogy az
elmeletben szereplo reszecskek nem is hasonlitottak a megfigyelt
reszecskekre."
"1984-ben eloterbe kerult a hurelemelet. Ezek homloktereben nem a ter egy
pontjat elfoglalo reszecskek allnak, hanem olyan objektumok, amelyeknek
csak hosszusaguk van, egyeb kiterjedesuk nincs: vegtelen vekony hu'rok. A
hu'rok lehetnek vegesek (ezeket nyitott hu'roknak nevezik), vagy
alkothatnak hurkokat (ezek a zart hu'rok). A reszecske minden pillanatban
elfoglalja a ter egy pontjat. Tortenetet egy vonal (a "vilagvonal")
kepviseli a teridoben. A hur viszont minden pillanatban egy vonalat foglal
el a teridoben. Tortenetenek tehat ketdimenzios felulet, a vilaglemez felel
meg. (A vilaglemez barmely pontja ket szammal adhato meg: az egyik az idot,
a masik a huron elfoglalt helyet jeloli ki.) Egy nyilt hur vilaglemeze
szalagot alkot: a szelek a hur vegei altal a teridoben bejart utakat
jelzik. A zart hur vilaglemeze henger vagy cso; ennek metszete kor, ez
jellemzi a hur helyzetet valamely idopontban. Ket hur egyesulhet, ilyenkor
egyetlen uj hur jon letre. Vagy szet is valhat egy hur ket masikra. Amit
korabban reszecskenek tartottunk, azt most a hu'rokon vegigfuto hullamnak
kepzelhetjuk, mintha rezegne a sarkanyeregeto zsinorunk. Ahogy a reszecskek
elnyelhetik vagy kibocsajthatjak egymast, ugyanugy osztodhatnak kette vagy
egyesulhetnek a hu'rok.
A reszecske elmelet szerint a Nap es a Fold kozotti gravitacios ero ugy jon
letre, hogy a Nap valamely reszecskeje kibocsat egy gravitont, amit aztan a
Fold elnyel. A hurelmeletben ugyanezt H-alaku csovel jelenithetjuk meg. A H
ket fuggoleges oldala a Nap, ill. a Fold reszecskeinek felel meg; a
vizszintes keresztrud a kozottuk halado graviton.
A hurelmeletet 1964-ben dolgoztak ki, hogy leirast talaljanak az eros
kolcsonhatasra. Az elkepzeles szerint a protonhoz es neutronhoz hasonlo
reszecskeket feszes huron vegigfuto hullamokkent is elkepzelhetjuk. A
reszecskek kozotti eros kolcsonhatas mas hu'rok kozt kifeszitet hu'roknak
felel meg, ugyanugy, mint a pokhalo szalai. Ahhoz, hogy ez az elmelet a
reszecskek kozt hato eros kolcsonhatas megfigyelt ertekevel azonos
erosseget adjon, a hu'rokat tiz tonnaval feszitett gumiszalagokkent kellett
leirni. Kesobb ramutattak, hogy a hurelmelet alkalmas a gravitacio
leirasara, de csak akkor a hurban ebredo feszitoero sokkal nagyobb :
mintegy ezer millio millio millio millio millio millio tonna (nem dadogok,
csak az egyes utan 39 nulla szerepel !). Szokvanyos tavolsagleptekek eseten
a hurelmelet joslatai ugyanolyanok lennenek, mint az alt.
relativitaselmelet joslatai,kis leptekek esetn azonban megvaltoznanak; e
jelenseg a centimeter ezer millio millio millio millio milliomod reszenel
lep fel ( a centimeter osztojaban az 1 utan 33 nulla all)."
Tovabb meg folytathatnam a konyvbol a hurelmelet es a terido kacsolatat
(tiz vagy huszonhat dimenzio), miert csak a negydimenzios teridoben
alakulhat ki elet,ill. hogyan valhat a hurelmelet a fizika legvegso,
egyesitett elmeleteve.
DE mar igy is hosszura sikeredett ez az iras. Ha igeny van ra, legkozelebb
szivesen leirom, ha vannak olyanok,akik nem tudnak hozzaferni az emlitett
konyvhoz. Ami egyebkent nagyon erdekes es ERTHETO!
Udv:
Gyarmati Laszlo