Dátum: 1999. december 10., 16:22
Feladó: Posztobányi Kálmán --
Tárgy: Re: Egy kerdes a 2000 majusi egyuttallasrol
Jo eget!
Pongracz Tibor kerdezte:
>2000 majus 5-10 kornyeken lesz egy eleg erdekes
>bolygoegyuttallas, amit tudok rola, talan 6 utitarsunk lesz felfuzheto
>egy egyenesre.
Nem egyenes lesz az, hanem okorhugyozas.
A hat egitest, mely e kacskaringo menten lesz:
Nap, Merkur, Venusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz
Na jo, es persze a Fold, dehat ez ugyis mindig keznel van.
Es ebbol a csodalatos egyuttallas-sorozatbol
semmit sem fogunk latni. Ahhoz napfogyatkozas kene.
Az esemenyek forgatokonyve:
2000. majus 8: Jupiter egyuttallasban a Nappal
2000. majus 9: Merkur felso egyuttallasban a Nappal
2000. majus 10: Szaturnusz egyuttallasban a Nappal
2000. junius 11:Venusz felso egyuttallasban a Nappal
2000. julius 1: Mars egyuttallasban a Nappal
Szamunkra 2000. aprilis 6. az erdekes. Azon a napon
a Hold (ketnapos sarlo!), Mars, Jupiter, Szaturnusz
egyuttallasa figyelheto majd meg 40 perccel napnyugta
utan!! Szinte erzekelheto lesz az egitestek mozgasa!!!
Ezt remelhetoleg latni fogjuk!!!! Ha csak a Marsot,
Jupitert, Szaturnuszt tekintjuk, ezek szoros
kozelsege aprilis 12-en lesz!!!!!
>Errol tudna valaki pontosabbat mondani? Idopont, mely bolygok,
>egymasra es a Foldre gyakorolt varhato hatasuk...
Az aprilisi jelensegek az amatorcsillagaszokra, a majusiak inkabb
az ujdondaszokra gyakorolnak majd hatast. Eszleles, gyonyorkodes
aprilisban, baljos hiradasok a bulvarsajtoban majusban.
A Foldet ero fizikai hatasok (bocs, Vaskuti Gyorgy, elmelet
kovetkezik:)
Tomegvonzas: a bolygok hatasa a Nap es a Hold vonzasahoz kepest
elhanyagolhato, hosszu ido alatt (millio-milliard evek) valtoztatjak
csak meg lenyegesen a Fold palyajat. Regen az "L" betus csillagaszok
foglalkoztak ezzel (Laplace, Lagrange, Leverrier, Ljapunov), szazadunk
kozepen Kolmogorov, Arnold es Moser dolgozott ki modszert a mozgasok
hosszu tavu elorejelzesere - ez a KAM-elmelet. A bolygok mozgasat zavarja
a tobbi bolygo gravitacios hatasa, palyajuk ezert lassan megvaltozhat.
A Naprendszer stabilitasa meg nyitott kerdes. Ma annyit lehet tudni,
hogy a Jupiter, Szaturnusz, Uranusz, Neptunusz palyaja tobb szazmillio
ev alatt is csak igen kicsit valtozik. A belso bolygok palyajanak
valtozasa nagyobb: a Venusz es Fold palyajanak excentricitasa 5 milliard
ev alatt 0.1-re nohet, a Mars palyajae 0.25-re, de a Fold palyajat nem
fogja metszeni. A Merkur 3.5 milliard evig nem szokik meg, tovabbi
sorsa ma meg bizonytalan. A Pluto mozgasa viszont annyira kaotikus,
hogy mozgasa csak 20 millio evre szamithato ki elore, bar feltehetoleg
mar evmilliardok ota a jelenlegi palyajan van, mely a Neptunusz
palyajaval. A helyzet nem ennyire jo egyes kisbolygoknal, amelyek
mozgasa a stabilitas hataran van. Ezek palyaja annyira megvaltozhat,
hogy nemelyikuk a Foldet par szaz even belul veszelyesen megkozelitheti,
akar utkozhet is vele. Hogy mikor kell ilyesmire szamitani, azt a
mozgas kaotikus jellege miatt nem lehet pontosan tudni, mindenesetre
Kereszturi es Sarneczky szemmel tartjak a gyanus kisbolygok mozgasat:)
Arapaly-erok: a legerosebb a Hold hatasa, a masodik a Nape, mert
ez a hatas a tavolsag kobevel forditottan aranyos. A bolygok itt meg
annyira sem szamitanak, mint a tomegvonzasnal.
Precessziot kelto erok: ezek azok, melyek a forgo testek forgastengelyet
elbillenteni igyekeznek. A Foldre azert hat igy a gravitacio, mert bolygonk
lapult (a forgas miatt), forgassikja pedig szoget zar be az Ekliptikaval.
Ez is reciprok tavolsagkobos hatas, tehat leginkabb a Hold probalja
visszabillenteni a Fold egyenlitoi sikjat, majd a Nap. A bolygok hatasa
alig erosebb a kisbolygokenal.
Osszefoglalva: a Naprendszer egitestjei szuntelenul hatnak a Fold
mozgasara, de a valtozasok lassan, eonok alatt zajlanak le.
A bolygok egyuttallasai sem tudnak nagymerteku palya-, forgas- ill
forgastengelymodosulast kivaltani. Ahhoz tul gyengek es tul rovid
ideig tartanak.
Udvozlettel:
Posztobanyi Kalman
Forras:
csillagaszati evkonyvek, koztuk a
Meteor Csillagaszati Evkonyv 2000