Dátum: 1999. december 11., 10:48
Feladó: Posztobányi Kálmán --
Tárgy: Re: Egy kerdes... meg egy kis adalek a Plutorol
Sziasztok!
Most latom, hogy elozo hozzaszolasomban - legalabb egy - ertelmetlen
(mellek)mondat van, amit kijavitva megismetlek:
(A Pluto) mar evmilliardok ota a jelenlegi palyajan van, mely a
Neptunusz palyajaval rezonans: 3 Neptunusz-ev = 2 Pluto-ev.
Ez hosszu ido atlagaban igaz, a Pluto keringesidejenek ingadozasa
miatt. Ezert ez rezonancia-libracio (mintha a pontos rezonanciapalya
egy egyensulyi helyzet volna, melyre kis ingadozas rakodna ra).
A Pluto palyajanak alakulasarol Renu Malhotra asszony irt cikket
a SciAm szeptemberi szamaba. Tudjuk, hogy bar a Pluto es a Neptunusz
palyajanak van egymashoz igen kozeli szakasza, amikor a Pluto itt
jar, a Neptunusz mindig tavol van, a ket bolygo soha noncs kozelebb
egymashoz 17 CsE-nel. Raadasul a Pluto periheliuma mindig magasan a
Neptunusz palyasikja felett kovetkezik be, ami a stabilitast noveli.
Namarmost Malhotra asszony szamitogepes szimulacioi szerint egy
kezdetben kis palyasik hajlasu korpalyan keringo Pluto rezonans
gravitacios kolcsonhatasba lepett a Neptunusszal, ami mai palyajara
kenyszeritette az alvilagi istenseget. Maguk a gazorias bolygok sem
a mai palyajukon jottek letre, palyajuk megvaltozasa az apro de
a Naprendszer kialakulasakor meg igen nagy szamu planetezimalis
gravitacios perturbaciojaval magyarazhato. A planetezimalisok egy
resze utkozott az oriasbolygokkal, mas reszuk elhagyta a Naprendszer
belso terseget (a bolygorendszert). A Szaturnusz, Uranusz, Neptunusz
palyaenergiat nyert es kifele vandorolt, a Jupiter palyaja kismertekben
valtozott. Ahogy a Neptunusz palyaja lassan tagult, rezonanciaba
kerult a Plutoeval. A Neptunusszal rezonans palyak is tagulnak, de ugy,
hogy excentricitasuk es inklinaciojuk no. A Pluto vegso, maximalis
excentricitasa a Neptunusz vandorlasanak merteket adja. A plutopalya
excentricitasa 0.25, eszerint a Neptunusz palyaja valoszinuleg 8 CsE-et
vandorolt kifele. Ez nehany tizmillio ev alatt tortent meg.
Az elmelet joslatokat tesz a Kuiper-ov objektumainak palyaeloszlasara.
Kiemelkedo koncentracio varhato a Neptunusz ket legerosebb palyarezonan-
ciajanal, 3:2-nel es 2:1-nel, es egy szerenyebb tomorules 5:3-nal.
Tobb, mint 174 Kuiper-objektumot fedeztek fel ez ev kozepeig. Ezek
palyajuknak kb. 1 %-at futottak be felfedezesuk ota, ezert palya-
elemeiket meg bizonytalanul ismerjuk. Mindenesetre segitsegukkel
ellenorizheto lesz Malhotra elmelete, ami szerint:
A Neptunusz 3.3 milliard km-re szuletett a Naptol es 1.2 milliard
km-rel, 30 %-al nott palyajanak sugara. Az Uranusz 15, a Szaturnusz 10,
a Jupiter 2 %-kal nagyobb sugaru palyara kerult, de ezek az ertekek
bizonytalanabbak, mert ez a harom bolygo nem hagyta ott vandorlasanak
nyomat a Kuiper-ovon. Ezek a vandorlasok a Naprendszer elso 100 millio
eveben tortentek, mikozben meg tartott a bolygok kialakulasa. A kiszort
planetezimalisok tomege 3 neptunusztomeg.
Nehany megfigyeles, mint pl. az argon viszonylag nagy koncentracioja
a Jupiter legkoreben, nem illesztheto a fenti modellhez. A Naprendszer-
keletkezesi elmeletek azoknak a szuper-Jupitereknek a kialakulasat
sem kepesek megmagyarazni, melyek mas csillagok korul keringenek,
azzal szoros kozelsegben. Persze, persze, ez legyen az o problemajuk,
hiszen nekunk nincs Merkur-palyan belul keringo oriasunk, de attol meg
arra is ki kell talalni majd valamit.
Udvozlettel:
Posztobanyi Kalman