Dátum: 1999. december 11., 22:05
Feladó: Tepliczky István --
Tárgy: Levél Sajtz Banditól
Sokan ismerik Sajtz Andrást (Simonyifalva, RO, a határtól nem túl messze) - aki
nem, annak annyit, hogy ő az utolsó nagy európai gyermekparalízis-járvány
eredményeként örökre tolókocsihoz élve tölti életét. Mégpedig tartalmasan, s
bármennyire is furcsa, optimizmust sugárzóan! Jómagam többször jártam nála
személyesen, s mindezt mások is megerősíthetik, akik ellátogattak a kis sáros
utcás bihari faluba. Bandi lebánult kezével megtanult írni, gyönyörűen
grafikázik (persze az egészséges ember sebességének töredékével), amikor a
körülményei engedik, észlel egy könnyű binokulárral (a 90-es évek elején kapta
MCSE-ajándékként). A ZX-es, Commodore-os korszakban megismerte a
számítástechnikát, programozni tanult. (Vágya, hogy idővel szerezhessen egy PC-t
-- ezügyben majd érdemes lesz egy kis közös gyűjtést szerveznünk...)
Most írt egy levelet, amelyben jelenlegi körülményeit és a napfogyatkozásos
élményeit meséli. Minthogy jókívánságai mindenkinek szólnak, úgy gondoltam, a
levél elektronikus "lenyomatát" közkinccsé teszem. Olvassátok szeretettel az
alábbi címen:
Tisztelt Uraim!
Sajtz Banditól levelet kaptunk, kedves, biztató hangulatú sorokat. Minthogy a
címzetteknek is szólnak a jókívánságok, a levél elektronikus "lenyomatát"
ezennel közkinccsé tettem az alábbi helyen:
http://www.mcse.hu/tepi/sajtz_bandi_19991209.gif
Üdvözlettel:
Tepi
