Dátum: 2000. január 20., 14:03
Feladó: Valas Gyorgy --
Tárgy: Re: "Jegmeteorit" megint
> Az eredeti szoveg is 11
> mazsat ir nemetul, sot a bevezetoben is "Tizenegy mazsas legkori
> jegtomeg" szerepel magyarul. Eszerint ez a regi 50 kg-os vammazsaban
> ertendo, ami a kesobbi 100 kg-os metermazsaban nem 11 hanem csak 5,5
> mazsa. ...ugy latszik
> a hiradas forditoja (Bartha?) mar forditassal egyutt at is szamolta mai
> mertekegysegre. Tehat ez 550 mai kilogramm! De a meret alapjan (10 x 10
x
> 6 decimeter) ez a jegtomb 600 kobdecimeter azaz 1 kg/dm3-el szamolva 6
00
> kg volt!
Ez a számítás már önmagában kizárja a meteoritikus
eredetet. A jégdarab sűrűsége ugyanis a számítás szerint
1 kg/dm^3-hez közeli volt, vagyis ugyanúgy tiszta jégről
van szó, mint a tegnapi Népszabadságban közölt fényképen
látható és vakítóan fehér spanyol jégdarab esetében. A
"piszkos hógolyó" sűrűsége a benne található jelentős
arányú kőzetpor-tartalomtól ennek 2-2,5-szerese kell
legyen. Ez egybecseng azzal, hogy a korabeli tudósítás
egyszerűen jégdarabról szól, feltűnő mértékű
szennyezettséget nem említ.
>
> Marmost, hogy mi a csuda lehetett!?
>
> En igenis el tudom kepzelni, hogy a Naprendszer valamely ustokosenek
> (melyekrol tudjuk, hogy "piszkos hogolyo" osszeteteluek, azaz fagyott vi
z
> (jeg) beszennyezve ko, vas szemcsekkel es ha az ustokos a Naprendszer
> belso reszebe jon, a Nap megolvasztja, szettoredezik. A darabok
> lehullhatnak a Foldre, a kis szemcsekbol meteorok lesznek, stb.) darabja
i
> estek le. Meteorit persze nemcsak derult idoben hullhat, eshet az borult
> idoben is, meg zivatarkor, jegesokor is lepottyanhat. A meteorithullas
> szokasos kiserojelensegeit (fenycsova, hanghatas) elfedte az eppen zajlo
> egihaboru dorges, villamlas, felho, stb. Szerintem lehetett nagyreszt
> jegbol allo meteorit.
Na persze, leeshet egy meteorit akkor is, csak épp
az év hosszának alig egy-két ezrelékét teszi ki az
év folyamán lezajló zivatarok összesített időtartama.
Elhanyagolható a valószínűsége annak, hogy egy ilyen
rendkívül ritka esemény pont az időnek ebben az egy-két
ezrelékében következzen be.
> Sajnos en nem tudom elkepzelni, hogy jegeso nagyobb darabjairol van
> szo! Persze, hogy ha mar megvan az 550-600 kg-os jegdarab, azt egy
> tornado legtolcsere felkapja es odebb lerakja------na de, hogy a
> csudaba alakul ki fenn a felhoben egy ekkora jegtomb? Ha 3 napig
> tartott, mig elolvadt, akkor par nap kellett amig a vizgozbol
> kialakuljon. De hat par napig Mohamed koporsojakent lebegett fenn a
> levegoben ez a kialakulo jegtomb, amig meg nem hizott ekkorara es
> vegre leeshetett!? Ennek igen csekely a valoszinusege, ami magyarul:
> lehetetlen!
> Keszthelyi Sandor (Koeszoe)
Szokásos jégeső nagyobb darabjairól természetesen
nem lehet szó. Ha meteorológiai képződmény volt a
két jégdarab, akkor ritka, extrém körülmények között
létrejött különleges képződmény volt. Az elolvadás
időtartama viszont nem ad útbaigazítást a képződés
időtartamáról, már csak azért sem, mert nem kellett,
hogy vízpárából képződjenek a jégtömbök, nem is igen
képződhettek abból. Ha a felhőkben (mint már említettem,
szerintem a legnagyobb valószínűséggel talán
tornádótölcsérben) keletkeztek, akkor valószínűleg
már létrejött jégszemcsékből tömörödtek össze ott,
ahol ezek a jégszemcsék nagyon nagy számban és nagyon
nagy sebességgel ütköztek-dörzsölődtek egymáshoz, vagyis
ahol az áramlás valamitől extrém mértékben összeszűkült.
Ez az összetömörödés pedig akár másodpercek alatt, sőt,
tizedmásodpercek alatt, implóziószerűen is lefolyhatott.
Hogy valami felülről jött, az egymagában még nem
bizonyítja, hogy az a valami meteor.
Válas György