Dátum: 2000. február 24., 6:49
Feladó: Varhegyi Peter --
Tárgy: =?us-ascii?Q?Szokonap:_februar_24.
A koztudatban, es sok naptarban is rosszul ertelmezik a szokonapot, es
februar 29-t hiszik annak. Valojaban a szokonap 24-en van, persze csak a
szokohonapban, ami ugye a szokoev februarja. A 23-a utani nevnapok pedig
ennek megfeleloen egy napot csusznak ilyenkor.
Hogy miert pont 24-e? Hagyomanytiszteletbol. Ugyanis a julian naptar
bevezetesekor Julius Caesar a szokonapot a regi szokohonap helyere, azaz
februarius 23-a utan illesztette a naptarba. Az ezt elozo naptarban, amely
355 nap hosszu volt, es 29 es 30 napos honapokat tartalmazott es meg egy
napot, hogy paratlan szamu legyen az ev hossza, a valodi evbol fennmarado
10 es kb. negyed napot korrigalni kellett. Ezt ugy ertek el, hogy
februarius 23 es 24 koze egy csonka szokohonapot tettek, mely egyik evben
22, a masikban 23 napos volt. Negyeves ciklusonkent ket ily modon
meghosszabbitott ev kerult bevezetesre.
A szokoev kiszamitasa a Gergely-naptar bevezetese (1582. oktober 15.) ota:
szokoev az az ev, amely oszthato 4-el. A 100-al oszthato evek kozul csak a
400-al is oszthato evek szokoevek. Mostansag gyakran hallani olyat, hogy
2000. februar 29-e RENDKIVULI SZOKONAP, es ez gondokat okozhat egyes
szamitogepes rendszerekben. Ilyen nap tenyleg lesz iden, csak ez nem
RENDKIVULI es nem SZOKO. Ha a programokban a fent emlitett szokoev
kiszamitasi formulat alkalmaztak, akkor nem lesz gond. Ha az un.
egyszerusitettet, azaz csak az ev neggyel oszthatosagat vizsgaltak, akkor
sem. Tehat ez is csak egy szenzaciohajhasz fogas.
Varhegyi Peter