Dátum: 2000. március 4., 18:56
Feladó: Valas Peter --
Tárgy: Re: Keszthelyi Elemer szuletett februar 29-en!
> | Dátum: 2000. március 2., 13:36 |
> | Feladó: Keszthelyi Sandor (Koszo) -- |
> Azt a felvetest hogy miert eppen februar 24-e a szokonap?
> (Posztobanyi Kalman, Csilla 1579) jol koruljartuk, egyre korabbi
> multba tolva vissza a kerdest. Hazai konyvekben sincs konkretum. A
> valasz, hogy: csak. Illetve, hogy: az okori hagyomany.
Egyértelműen csak ókori hagyomány, és a bonyodalmak rögtön
megszűnnének, ha 29-e lenne a szökőnap. A konkrétumot csak ezen belül
érdemes keresni.
Majoros József sok kiadást megért Római élet c. tankönyvében (ahol
szerintem vitatható módon nem az állami intézmények, hanem a magánélet
rovatban tárgyalja a naptárt) tudósít a Numa Pompiliusnak tulajdonított
reformról, amikor december után behozták a januárt és februárt (ennek
hosszát ő 28 napra teszi), s ehhez minden második évben február végén,
azaz az év végén szökőhónapot tartottak, de ennek a konkrét
meghatározása a főpapok feladata volt, akik akkor sem voltak szentebbek,
mint a mai politikusok, így aztán káoszt zűrzavarra halmoztak (bár ezt a
mondást máshonnan loptam), s Caesar idejére már "kereken" (sic) 67 nap
eltérés volt. Gondoljuk meg, mi ehhez a Gergely pápa-korabeli tíz nap...
Ez majdnem egy évszak.
Hahn István klasszikus könyve, a Naptári rendszerek és időszámítás
szerint (ahol szintén 28 napos februárról szól a régi időkben) 23-án
ünnepelték a Terminaliát, a határok ünnepét, amely a régi évvéget jelzi
(mikor is márciussal kezdődött az év). Ez a legkonkrétabb dolog, tehát a
23-i határünnep. H. I. ennek alapján a feb. utolsó 5 napját az egyiptomi
"epagomena" napokhoz hasonlitja. Ez azt jelenti, hogy lenyegeben
naptaron kivuli "tolteleknapokrol" volna szo. (Az egyiptomi epagomena
napok a szabalyos 30 napos honapok es a 365 napos napév közötti űrt
töltötték ki.)
Hahn szerint Caesar feb. 23. és 24. közé rakta a szökőnapot, oda, ahol
korábban a szökőhónap kezdődött. Ő tehát nem tud vagy nem beszél arról a
mitikus okról, hogy az istenek elől akarták volna elrejteni, de azért
lehetett Caesarnak ilyen indítéka. Mivel a rómaiak egyáltalán nem
számozták folytonosan a hónap napjait, a mi egész problémánk fel sem
merült. A feb. 24-ét és az azt követő napokat ugyanis március
Calendae-jétől visszafelé számolták, és ezen nem változtat a szökőnap.
Kedves KSZ, íme a negyedik indok, ami a múltkor eszembe se jutott! Ez
is azt támasztja alá, hogy a f. 29-nek köz. években a f. 28. felel meg,
hiszen mind a kettő a Cal. Martii előtti első, azaz római számolási mód
szerint _2._ nap.
Amikor az európaiak áttértek a folyamatos számozásra (tényleg! mikor
volt ez?), akkor egyszerűen elfelejtették rendezni a szökőnap utáni
napok kérdését! Ezért vitázunk mi most. :-)))
> A szokoves marcius calendaeja (1-je) eggyel elotti nap febr.29,
> kettovel elotti 28, harommal elotti 27, neggyel elotti 26, ottel
> elotti 25, hattal elotti 24. Na ezt a 24-et kettoztek meg es ez lett
> a szokonap!
Nem egészen. Eszerint olyan dátumot kettőztek volna meg, ami eleve
csak szökőévben jó. Logikai bukfenc. :-) A kettőzésnek az eredeti
állapotból kell kiindulnia.
A rómaiak úgy számoltak, hogy a megadott határnappal kezdték a
számolást. Tehát Cal. Martii-tól visszafelé számolva az első nap maga a
Calendae, a második február utolsó napja. (Figyelem! Náluk nincs
sorszáma!) Ezt mi hol feb. 28-nak, hol 29-nek fordítjuk. A hatodik nap a
feb. 24/25. A szökőnap 23-a és 24-e között van (még mindig sorszám
nélkül), és visszafelé számolva ez a "második hatodik", azaz a "dies bis
sextus". Innen a szökőév neve, az annus bis sextus, ami a francia année
bissextile-ben ma is él. Vagyis Muntág Andrással értek egyet.
Summa summarum: a bonyodalom abban áll, hogy a jelenlegi hónapon
belüli folyamatos napsorszámozást próbáljuk meg visszavetíteni a római
korra. Ők meg csak forognak a sírjukban.
Köszönöm a hozzászólást, Sándor, mert erre a lényeges elemre most
jöttem rá a válasz írása közben.
> Csaba Gyorgy koszontese (Csilla 1587) jol sikerult. Akkor 4 ev mulva
> ismet jelentkezunk.:-)))
Remélem, hogy ő maga még hamarabb is!
>
> Valas Peter kotozkodese (Csilla 1589) humornak jo. Jomagam is
> annak szantam. Fenntartom azert hogy aki febr.29-en szuletetett annak
Én viszont nem. Részemről komoly. A naptár, mint tudjuk, egyáltalán nem
logikus, hanem hagyományos, ezért nem szokták komolyan venni. De a
véleményemet tartom.
> Azert erdekes meg a februar vegi nepnapot unnepelni akarok ugye! Ez
...
> Szokoevben: egy fraszt! A 24-e csakis szokonap, a Matyas elcsuszik 25-
> re, a Geza 26-ra, az Edina 27-re, az Akos 28-ra, az Elemer 29-re.
> Brrrr!
Berreghetsz, Sándor, de most épp az én véleményem mellett érveltél!
:-))))
Teknőc