Dátum: 2000. május 10., 18:37
Feladó: Kiss Laszlo --
Tárgy: meleg van...
...es az emberek kotekedo hangulatuak.
>
Szo-szo. Azért ez még nagyon messze van a március
22. körüli lokális maximumtól, amely után sarki
>
no meg
>
a legcsodálatosabb
GH)"
Az utolso mondat resz nem biztos, hogy igaz.
>
Hadd kotekedjem en is: mi ertelme ezeknek a hozzaszolasoknak?
De hogy legyen egy kis csillagaszat is.
Felmerult par Csillaja (sajnos csak a pufferrel kapcsolatos
emlekeimbol taplalkozhatom), hogy van-e a Jupiternek a
bolygok palyajanak stabilitasara gyakorolt hatasa.
Valami oly' konkluzio merult fel, hogy hagyjuk beken a
Merkur relaciojan a Jupitert.
Olvastam nemreg egy tok erdekes cikket, ami esetleg
uj lampafeny az ejszakaban. Egy Ragnarsson nevu ipse
publikalt egy uj megkozelitest a Titius-Bode szaballyal
kapcsolatban egy 1995-os Astronomy and Astrophysics cikkben
(egybkent ingyen es bermentve elolvashato a kovetkezo
oldalon, ha nem megy at a Csilla daralojan, e-mailben is megirhatom:
http://adsbit.harvard.edu/cgi-bin/nph-iarticle_query?1995A%26A...301..609R )
amelyben a szerzo kicsit atskalazza a bolygotavolsagokat es origonak
a Jupiter veszi. Meglepoen szimmetrikus eloszlast mutat a kovetkezo
mennyiseg: log (bolygo-Jupiter tavolsag Cs.E-ben), ha felvesszuk
a kisbolygoovet is mondjuk a Ceres-kepeben. Nem, bocs, most olvasom
ismet, egyszeruen a log (felnagytengely) mennyiseget abrazolva
a Jupiterre szimmetrikus eloszlast talalunk, a Venusztol a Plutoig.
A Merkurt tukrozve valahova 49 Cs.E-hez jutunk, ami egyelore meg nem
a Kuiper-ov sulyozott kozepe, de afele haladunk.
Mindebbol arra spekulal a sved csillagasz, hogy anno a Jupiter jott
letre legeloszor es alapveto hatasai lehettek a
tobbi bolygo kialakulasara, kvazi "vegso" palyajanak
meghatarozasara.
Kotekedoefalvy-Kiss Laszlo