Dátum: 2000. június 8., 14:49
Feladó: Mizser Attila --
Tárgy: HAMAr, nagy ívben!
A HAMA "power" teleszkópok HAMAr, nagy ívben dobandók el.
Pár napja ismét felbukkant a kérdés, amit sokan meg is válaszol
tak. Gondoltam,
nem
HAMArkodom el a dolgot, meg más tennivalóm is bőven akadt, ezért
csak most
-- a Meteor júniusi számának globális postázása előtti szé
lcsendben --
röppentem világgá magvas gondolataimat.
Először is kéretik tudomásul venni, hogy a távcsöves árak i
s nagyjából
jól tükrözik a minőséget -- akárcsak az élet más terüle
tein. Mint tudjuk,
a Suzuki azért kerül többe, mint a Velorex, mert gyorsabb, kényel
mesebb,
biztonságosabb, talán még szebb is. Ugyanez mondható el mondjuk a
Volvóról,
vagy a Ferrariól. Távcsőül mondva: Velorex = HAMA, Suzuki = S
oligor,
Volvo = Vixen, Ferrari = Takahashi. De lehetne más példát is ho
zni.
A HAMA kiváló képkereteket és táskákat kínál, de jobb len
ne, ha nem
ártaná magát az asztronómiai teleszkópok világába. Nagyon s
ok panaszt hallottam
róla laikusoktól. Kedvenc esetem egy HAMA teleszkóp generáljaví
tása, melynek
során
az 50/600-as (természetesen egytagú, belül a csőben sunyin leblen
dézett)
objektív
teljes cseréjére került sor, egy 50/540-es Zeiss-objektív képé
ben.
A teleszkóp értéke ezáltal megtöbbszöröződött.
Talán ha eleve kis és közepes nagyításokkal gyártanák, korr
ektebb lenne
a dolog, de kevésbé eladható. A karácsonyfa alatt (ajándék a
gyereknek,
ha már állandóan azokat a büdös csillagászati könzveket bú
jja!), meg a sarokban,
esetleg
az erkélyen, a város felé irányított csővel jól mutat -- hi
szen sok-sok
amerikai filmben is láthatunk távcsövet a lakásban, a középos
ztályi miliőt
nyomatékosítandó.
Kétségkívül a nevesebb távcsöves cégek is kínálnak ilye
n kis 60 mm-es v. hasonló
"kezdő"
távcsöveket, de egyik sem vetemedik arra a csibészségre, hogy ily
en gigantikus
nagyítással kecsegtesse a vásárlókat. Bőven elég, ha a kis
kukker
eléri a 100-szoros álomhatárt -- azért a Holdnál, ahol van elé
g fény,
és kontrasztos a kép, bírják a 100x-os nagyítást. De egyik ko
moly cégnek
sem ez a fő profilja, szerintem azért gyártják őket, mert erre
a típusra
van igény. A Vixen, a Meade és a Celestron "dióverői" tehát má
r merőben más
kategóriát
képviselnek, mint egy HAMA vagy egy Carena.
Egy fokkal ezek fölött következnek pl. a Soligorok. Nekem az a tapa
sztalatom,
hogy mindennel, ami a Népi Kína téjékáról jön, komolyan vig
yázni kell.
A Yülin 90/1200-as Makszutovjai pl. kiválóak (nyugodtan
összevethetők a Meade 90-es ETX-ével -- jobbak), de a kisebb objekt
ívjei nem
igazán
sikerültek. A Soligorokat a felirat szerint Tajvanon gyártják (vigy
ázat!),
és az a három kukker, amivel nekem dolgom volt nem igazán győző
tt meg
a kínai ipar felsőbbrendűségéről.
Sok pontban tetten érhető a Vixen-koppintás -- egy csomó ferdesze
mű cég
koppintja
a "japán óriást", csak hát erősen változó sikerrel. A szá
mos koppintás miatt
akaratlanul is a Vixennel hasonlítottam össze, és minden pontban ro
sszabb
volt, csak egyben nem, az pedig az ár. (Jusztírozatlan objektív,
élesreállíthatatlan kereső, kevés ellensúly mellékelve a tá
vcsőhöz...)
Minden rossz tapasztalatom ellenére a Soligor már TÁVCSŐ, mégpe
dig használható
távcső.
Ha valaki TÁVCSÖVET akar manapság venni távcsövet, nem pedig bi
noklit),
mégpedig használhatót, akkor úgy 100 ezer forintnál kezdődik
a projekt.
Egy példa: Unioptik 72/500-as kisrefraktor 45000 Ft (ez ugye csak a cső
).
Ez az objektív megérdemel két jobb okulárt, legyen 2 db Vixen ort
ho (kb. 15000
Ft/db),
ami további 30000 Ft. Állványra KELL tenni a kis távcsövet, pl.
fotóállványra
(HAMA természetesen szóba se jöhet!). Jelenleg a Manfrottók tűn
nek jó,
használható,
és állandóan kapható állványoknak. A célnak megfelelő Man
frotto-állvány úgy
30000 Ft-nál
kezdődnek. A végösszeg 105000 Ft, és még nem volt szó zenitpi
zmáról,
napszűrőről (vagy napprizmáról), ilyen-olyan kütyükről.
Ez csak egy példa volt a hazánkban kapható termékekből váloga
tva. Más megoldás
is lehetséges, hiszen végre van Magyarországon távcsöves kíná
lat, és persze
távcsőépíteni is lehet -- ehhez azonban igen szegényes az úja
bb keletű
hazai szakirodalom, és a jelenlegi gyári távcsöves kínálat
mellett talán nem is olyan meglepő, hogy ez a műfaj eléggé viss
zaszorult amatőr
körökben. Korántsincs olyan kiterjedt távcsőépítő mozgalo
m, mint 15-20-30
évvel ezelőtt, a tervszerű hiánygazdálkodás korszakában.
A eredményes távcsőépítéshez megfelelő szakértelemre és
sok-szok tapasztalatra
is szükség van -- tessék csak megnézni Dán Andris vagy Sári P
ali nagy
mechanikáit, vagy
mondjuk belenézni Berente Béla bármelyik távcsövébe. De vajon
hányan képesek
nálunk olyan szintű mechnaikákat készíteni, mint az imént eml
ített két úr,
és bizony Berente Bélából is csak egy van...
Az amatőrtávcső legfontosabb paramétere azonban pénzben nem
kifejezhető: az, hogy mennyi távcsöves élményt nyújt a gazdá
jának, nem
függ attól, hogy a kukkert ki gyártotta, vagy hogy mennyibe kerül
t.
De a HAMA nem fog örömet szerezni senkinek, csak annak, aki eladta.
Mzs