Dátum: 2000. július 13., 9:02
Feladó: Muntag Andras --
Tárgy: bolygok es napok
Azt hiszem, a hét napjairól hosszan lehet ásni a régészek közö
tt
és beszélgetni egymás között. Hadd rakjam közétek az én
cserepeimet.
A hét napjainak száma a legtöbb forrás szerint a zsidó
hagyományból (a Bibliából) származik, ahol is Isten, Mózes 1.
könyvében ülve 6 nap alatt teremtette a világot, s a hetediken
megpihent. (A pihenőnap a sabbat, a hét első munkanapja a
vasárnap. Aztán mikor Jézus föltámadt a péntek harmadnapján,
ennek emlékére a keresztények vasárnap virradkor ültek össze
elmélkedni és imádkozni.)
Mózes későbbi könyvei törvényesítették ezt a hetes rendsze
rt,
kiterjesztve nagyobb időszakokra is (pl. a pászka utáni 7. hét vé
ge
(az ötvenedik) volt a ..., vagy az Izraeli egyetemen (máshol is
átvéve) ma is dívik a sabbat-év, azaz az oktatóknak minden heted
ik
évet a tanítástól való távolmaradással kell ünnepelniük,
és ekkor
meglátogathatják a Közel-Keletet (ha ókorkutatók), a Vatikánt
(ha
katolikus teológusok) vagy Tahitit (ha etno-antropológusok). Persze
a konkrét választás - vagy a nem-elmenetel - fakultatív.
Más források babilóni, perzsa stb. eredetűnek vélik a 7-es
rendszert. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a keresztyénség előtt
ismert volt.
Valószínű az is, hogy asztrológiai/alkímiai eredetű (mint azt
Csapó
Endre írta) a bolygók és a fémek összekötése, de úgy olvas
tam,
hogy már a fényes középkorban is, nemcsak a végén (vö. Odo
Mechanicus, XIII.sz.).
Namost: Ha távolabbról közelítünk a földcentrikus világkép
ben,
akkor Szaturnusz-Jupiter-Mars-Nap-Vénusz-Merkúr-Hold sorrendet
kapunk. A nap óráit számlálgatva, mert talán innen indult a
rendszer, s az első nap első órájának jegyét a Szaturnusszal
azonosítva a következő ciklust kapjuk:
1 2 3 4 23 24
1.nap Sat Jup Mar Nap ..... Jup Mar
2.nap Nap Ven Mer Hold ..... Ven Mer
3.nap Hold Sat Jup Mar ..... Sat Jup stb.
A ciklus hét nap múlva ismétlődik. A napokat az első óra jegyé
vel
jelölhetnénk, ekkor ui. a sorrend (alul a francia-újlatin):
Sat Nap Hold Mar Mer Jup Ve
n
Sabbat SUNday MO(o)Nday tuesday wednesday thursday friday
samedi dimanche LUNdi MARdi MERCREdi JEUdi VENdredi
Innen (talán) az újlatin eredetű névsor.
A héberek egyébként számozták a napjaikat, s ennek nyomai
fellelhetők a latin liturgiai, a portugál és a szláv nyelvekben:
magyar portugál jelentés (portugál)
orosz jelentés (orosz)
hétfő segunda-feira az ünnep másnapja
ponyigyelnyik a nem-csinálás utáni
kedd terca-feira harmadnapja
vtornyik a második
szerda quarta-feira negyednapja
szreda középső
csütörtök quinta-feira ötödnapja
csetverg a negyedik
péntek sexta-feira hatodnapja
pjatnyica az ötödik
szombat sabado sabbat
szubbota sabbat
vasárnap domingo az Úr napja
voszkreszenyie feltámadás
Na, mára ennyit. Így is hosszú voltam.
Muntag András