Dátum: 2000. augusztus 17., 10:09
Feladó: Keszthelyi Sandor (Koszo) --
Tárgy: Kina es Europa csillagaszata
Poszti aug. 14-én a Napfogy, aug.16-án a Csilla
hasábjain írt arról, hogy a jezsuita hittérítők Kínában
jobbak voltak napfogyatkozás számításokban.
Amikor 1517-1520-tól kezdve Kínába hajóztak
az európaiak, valóban találkozott az addig külön
külön fejlődött két kultúra. Így a tudomány is, a
csillagászat is összemérhetővé vált.
Akkor Európa még Ptolemaiosz földközéppontú
rendszerét használta, amely ugyan elvileg hibás,
de az égitestek helyzetét kellően pontos volt, mert
addig rakták bele a rendszerbe az epiciklusokat,
amig megközelítette az valóságot. Ezek a távoli
vidékekre hajozók birtokában kellett, hogy
legyenek koruk legfrissebb földrajzi és csillagászati
ismereteinek, térképeinek, műszereinek,
csillagászati táblázatainak. Így lehet, hogy már
ekkor fejlettebb, pontosabb csillagászatuk volt az
európaiaknak, mint a kínaiaknak. (Erre a fő
bizonyíték, hogy nem a kínai navigálták el
hajóikat Európába --- hanem fordítva! -))
A jezsuita rend ugyebár 1540-ben alakult meg, a
rend hittéritői pár évvel később már eljutottak
Japánba és Kínába is.
1543-ben jelent meg a napközéppontú rendszer
Európában. Kopernikusz szerint a látszattal
ellentétben a Föld kering. Az 1550-es években
élők ezt jófofa ötletnek tartották, vitatták is
(lehetett rajta vitatkozni, hiszen a szabad szemes
Kopernikusznak különösebb bizonyítékai nem
voltak, pl. az állócsillagok nem mutattak éves
parallaxist). A gond az volt, hogy Kopernikusz
rendszere - bár elvileg helyes volt - a gyakorlatban
pontatlanabb volt, az ilyen alapon végzett
számításokkal nagyobb eltérések jöttek ki. Ennek
oka: ő csak körpályákat alkalmazott. Ez 1609-ig
így is maradt.
Így 1543-1609 között Kínában az európaiak nyilván
elmesélték a kopernikuszi hipotézist, nyilván jókat
vitatkoztak rajta ott is --- de ha az említett éles
csillagászati (napfogyatkozásszámítási) versenyre
került sor, nyilván a pontosabb előrejelzést adó
földközéppontú rendszerrel dolgoztak.
A kopernikuszi rendszert Kepler tette tökéletessé,
amikor 1609-ben közzétette hogy: I. A bolygópályák
nem körök hanem ellipszisek és II. A bolygók
napközelben gyorsabban, naptávolban lassabban, de
úgy mozognak, hogy a vezérsugaruk által súrolt
terület állandó, illetve 1619-ben , hogy III. A bolygók
keringési ideje és a Naptól mért középtávolságuk
között matematikai összefüggés van. Így már
lehetett pontos égimechanikai számításokat végezni,
és aki a Nap és Hold pályáit ellipszisnek vette, az
a fogyatkozásokat sokkal pontosabban tudta előre
jelezni.
A jezsuiták Kínában 1609 után végképp jobbak
lettek volna, ezzel ők lettek volna a nyerők --- ha
nem jön be a képbe Galilei....!
Csakhogy Galilei 1609-ben (újra) felfedezte és égre
fordította a távcsövet és tapasztalatait 1610-ben
publikálta is. Ezzel ismét előtérbe hozta a nagy
kopernikuszi ötletet, bár olyan hűdenagy
bizonyítékai nem voltak (ugye ha áll a Föld: a Vénusz
akkor is mutathat fázist, a Holdon is lehetnek
hegyek-völgyek, a Napon foltok, a Jupiter körül is
keringhetnek holdak...az állócsillagok éppugy nem
mutattak parallaxist). Ezért Galileit is sokan
támadták, aki persze nem maradt adós: csípős
nyelvvel, hevesen, szellemes modorban tette
nevetségessé vitapartnereit. 1615-ig hivatalos
tiltás nem volt sem Kopernikusz főművére, sem
a kopernikuszi alapvetésű elméletekre, pláne nem
Galilei könyveire.
Csak 1615-ben látták meg az egyházat fenyegető
veszély. Akkor a nápolyi Foscarini és a római
Bellarmine fellépésére a Szent Officium Cenzori
Bizottsága 1616-es dekrétumával a tiltott könyvek
jegyzékére tette és megtiltotta Kopernikusz
művének olvasását a katolikusoknak.... szegény
jezsuiták, mint a hit hű fiai és terjesztői ettől
kezdve nem alkalmazhatták a napközpontú
világképet, sem Kopernikusz, sem pláne nem
a nem-katolikus Kepler alapján. (Ezt az 1616-os
tilalmat majd csak 1757-ben oldották fel, jóval
Newton után).
A tilalom kijátszására gondolni sem volt érdemes.
Galilei 1632-es művében élvezetes stílusban
dicsérte Kopernikusz rendszerét, csípős nyelvvel
ítélte butaságnak Ptolemaioszét. Párbeszédes
szereplői közül egy buta, bamba, maradi alak
a legnevetségesebb, akit könnyen felismerhettek
a kortársak: maga Róma püspöke, VIII. Orbán
pápa, az akkori világ szuperhatalmának ura.
Ekkor kapta el az inkvízicó Galileit, az 1616-os
tilalom megszegésére hivatkozva fogta perbe,
1633-ban elítélte, könyvét betiltotta, heliocentrikus
nézeteinek nyilvános megtagadására kényszerítette,
élete végéig házi őrizet alatt tartotta.
És így tovább folyt az emberiség, a tudomány és a
csillagászat története.....
Keszthelyi Sándor (KöSZö)