Dátum: 2000. szeptember 30., 0:44
Feladó: Posztobanyi Kalman --
Tárgy: Re: Kialto szo a pusztaban
Kedves Peter!
Erdekes honlapot talaltal, s ami azon szerepel, arrol mind
elmondhato, hogy halas vitatema. Sajnos egyik sem igazolja
a teremtest s Univerzumunk fiatal korat. Hogy miert nem,
azt maganban megbeszelhetjuk, de ami nem offtopic, az mehet
itt is. Az egyik ilyen kreacionista tetel az, hogy a Hold Foldtol
valo lassu tavolodasa (az arkelto erok miatt, azaz a Fold dagaly-
pupjai kovetkezteben) nem is olyan lassu, s az kizarja, hogy a
Fold-Hold rendszer tobb milliard eves legyen, ahogy ezt az iskolakban
tanitjak. Olyan webhely is akad, amely meg a szamitas algoritmusat
is kozli, s jeee, tenyleg sokkal kevesebb ido jon ki, ha az ember
lefuttatja a programot. De van-e ennek koze a valosaghoz?
Tudjuk: a Hold evente 3.8 cm-t tavolodik a Foldtol (azaz ennyivel no
a Hold foldkozel es foldtavol tavolsaga). A Holdra az amerikaiak es a
szovjetek altal juttatott lezertukrok segitsegevel lehet ezt kimerni foldi
allomasrol kibocsatott lezerimpulzussal.
Ezt a tavolodast az okozza, hogy az arkelto erokon keresztul a Fold
gyorsito forgatonyomatekkal hat a Holdra.
Ez a 3.8 cm/ev 4 milliard ev alatt 144 ezer km volna, ha a Hold a multban
is ugyanezzel a sebességgel tavolodott volna. Csakhogy a tavolodas regen
gyorsabb volt. Mivel a Hold kozelebb volt a Foldhoz, nagyobb arkelto ero
hatott ra, azonkivul - eppen a Hold kozelsege miatt - magasabbak voltak
a Fold dagalypupjai - nemcsak az oceanok dagalya volt magasabb, hanem
a foldkereg is jobban kidudorodott. Mindebbol vegul az jon ki, hogy a
Holdnak sokkal messzebbre el kellett volna jutnia a Foldtol, mint amennyire
megfigyelheto: ellentmondas az elmelet es a tapasztalat kozott. Ergo a
termeszettudomany rossz valaszt adott egy kerdesre - mondjak a kreacionistak
-
biztos jo nagyokat teved mas teruleteken is.
Csakhogy ez a szamitas nem vesz figyelembe (legalabb) ket jelenseget:
Az egyik a Nap hasonló fekezo hatasa.
- Hoho, ez minket igazol! - igy a kreacionistak - hiszen igy meg gyorsabban
kellett a Holdnak tavolodnia, ha erosebb volt a fekezes. Enekeljuk el, hogy
O Hableany!
Hat igen, a Nap fekezo hatasa sem hamyagolhato el.
A masik a kontinensek jelenlete a Foldon. A kontinensekbe utkozo
dagalyhullamok majdnem teljes lenduletuket atadjak nekik. Raadasul
a kontinentalis talapzatokon, a sekelyebb tengereken erosebb a surlodas,
mert a ott a tengerfenek kozelebb van a felszinhez. A dagaly az Egyenlito
menten a legmagasabb (ott van a legkozelebb a Hold), ezert fontos a
kontinensek elhelyezkedese a Foldon. Minel tobb foldresz van az
Egyenlitonel,
vagy a kozeleben, annal jobban lassul a Fold. De mi volt a helyzet a
multban?
Mintegy masfel milliard evre visszamenoleg ismerjuk a kontinensvandorlast.
300 millio evvel ezelott egy kontinens volt a Foldon, a Pangea, kisebb volt
tehat a dagalysurlodas, a Hold kisebb fekezo forgatonyomatekot gyakorolt
a Foldre. Ez a fekezo forgatonyomatek azonos nagysagu, de ellentetes
iranyu a Foldnek a Holdra gyakorolt gyorsito forgatonyomatekaval.
Ennyi eleg is. Azt akartam megmutatni, hogy nem tudjuk kiszamolni,
mikor milyen messze volt a Hold a Foldtol. Ugy tunik azonban, hogy a
multban sem volt olyan nagy a Holdat gyorsito - es igy az egimechanikai
paradoxon ertelmeben tavolito - hatas, hogy emiatt ki kene zarnunk a Hold
- es a Fold - 4.5 milliard eves korat.
Sikerult egy hazugsagon rajtacsipni a kreacionista tollnokokat.
Az iskolakban tovabbra is biztos alapokon tanithatjuk a Naprendszer
korara vonatkozo anyagot.
Tehat 300 millio evvel ezelott a Pangea miatt a fekezo forgato-
nyomateknak minimuma volt (abban az idoben a surlodast novelo
selfek terulete osszezsugorodott). Tovabbi extrapolacio szerint
4 milliard evvel ezelott a Hold 315 ezer km-re volt a Foldtol.
Az erdeklodoknek egy diplomamunkat javaslok elolvasasra,
melyet Bodacs Istvan irt, s mely itt talalhato:
" http://www.jate.u-szeged.hu/obs/szakdolg/bodacsi/"
Udvozlettel:
Posztobanyi Kalman