Dátum: 2000. október 4., 1:51
Feladó: Külső hozzászóló --
Tárgy: jaj...
...de faj. Marmint hogy megszolittattam.
> nyilvánvalóan nevetséges állításokra - mint a hidrogén
Na ez az. Hogy a dolgokba melyebben beleasok szamara a tobbi
is hasonloan nevetseges, csakugy, mint a fentebb smiley-val emlitett
allitas. Megprobalok nehanyra valaszolni, amit kihagyok,
az kicsit bovebb utanajarast igenyelne, mint amire egy
hosszu nap utan hajnali fel 2-kor kepes vagyok.
Szerintem offtopicba merules kovetkezik:
1.
> A csillagvizsgálókban 1836 óta mérik meg a Nap méreteit. Több száz mérés szerint a
Nap átmérője kb. 0,1%-al csökken évszázadonként, ami megfelel 1,5 méternek
óránként. 50.000 évvel ezelőtt is már olyan nagy lett volna a Nap, hogy az
>
Klasszikus linearis gondolkodas. Ha valami most annyi, amennyi, akkor
az idotlen idok ota valtozatlanul annyi. Nem emlekszem a konkretumokra,
valoban vannak hasonlo meresek, de sokkal-sokkal bizonytalanabbul,
mint azt fentebb hasznaljak. Hogy foglalkoznak a dologgal,
azt hadd illusztraljam egy profi cikkbol vett idezettel, amui
egyebkent a Nap latszo atmerojenek meresevel foglalkozik (Noel 1999, A&A):
The shape and size of the Sun and its eventual variations are issues of fundamental importance not only for solar
physics, but also for other scientific fields. An oblate Sun should have important consequences for the dynamic of the
solar system and for the applications of general relativity to celestial mechanics (Lieske & Null 1969, Dicke et al.
1985). Changes in the solar size can be related to variations of luminosity (Spruit 1991) which have been postulated as
an important source of climatic changes (Sofia et al. 1979).
Kicsit kesobb azt irja, hogy nincs konszenzus mind a mai napig
a radiuszmeresek ertelemezese kapcsan. Tehat a kritika alatti
honlap iroja is pusztan a sajat szaja ize szerint ertelmezett
valamit, amirol nem tudni, hogy honnan szedte (szerintem az ujjabol).
Tulajdonkeppen piszok nehez megmerni a Nap atmerojet, ez a legfobb
gond. Ahogy olvasom tovabb az idezett angol cikket, vegkepp
egyertelmu, hogy ez nem egy szentiras pontossagu meresi szakterulet.
Na jo, nem ragom tovabb.
2.
>A Nap sugárzása az 1/100.000 centiméternél kisebb átmérőjű részecskéket „kilöki" a Naprendszerből. Ha a
Naprendszer több milliárd éves lenne, akkor ezek a mikroszkopikus részecskék már mind ki lennének fújva
>
Megint egy linearis gondolat. Adott a pofa szerint valamennyi por, amit
most latunk, van ra valami hatas, amit most latunk, es mindez
mindorokkon-orokke valtozatlan. Kozben elfelejti, hogy a bolygokozi
por folyamatosan kap utanpotlast:
a) csillagkozi terbol
b) naprendszeri egitestek utkozesei, darabolodasi folyamatai reven.
Ez az "egyszazezred cm" megint csak a tudatlanok meggyozet biztosito
bomellenyu magabiztossag alatamasztasara szolgal, kisujjbol szopott szamertek.
3.
kicsit kesobb a Poynting-Robertson-effektusnal:
> Bár nincs ismert utánpótlási forrásuk,
De van, csak a szovegiro szamara ismeretlenek. Magarol az effektusrol
most inkabb nem "szaktekintelyitek".
4. Ustokosok
> Ráadásul nincs ismert módja az
üstökösök utánpótlásának a Naprendszerben.
Hat megint csak, hoppa, micsoda ismeretlen terulet! Szegeny ironk
az Oort-felho, Kuiper-ov, majd a nagybolygok palyazavarasan keresztuli
ustokosmag-beperditesrol meg nem hallott. Akkor ugye nyilvan nincs is.
Szoval van ismert modja az ustokosok utanpotlasanak, leirasuk
helyett hadd hivatkozzak a Csillagaszati Evkonyv elmult par koteteben
megjelent vonatkozo irasokra.
5. Bolygogyuruk
> A tudósok nem értik, hogyan
jöhettek létre ezek a kényes gyűrűk ammóniából, amely gyorsan el kellene párologjon az űrben.
>
Ki mondta, hogy ammoniabol vannak a gyuruk? Minden szakirodalom megegyezik
a vizjeg es por keverekenek dominanciajaban. Nahat, megint az a bizonyos
ujj es a kiszopott adatok!
6. A hidrogen elfogyasat maga eme level generaloja is nevetsegesnek itelte.
7. galaxisok
> A galaxis egy vagy két fordulata (melynek időtartamát kb.
100.000-200.000 évre becsülik) felcsavarná az örvénylő spirális karokat és eltorzítaná a
galaxis alakját.
Istenem, de faraszto. 100-200 millio ev a fordulat, azaz pl. a Tejutrendszer
letrejotte ota alig 100-150 fordulat tortent. Termeszetesen
tobb elmelet is van. Mondjuk az egyik szerint a galaxisok anyagaban
suruseghullamok haladnak - ezek tehat nem a csillagok mozgasara, hanem
az atlagos suruseg valtozasara vonatkoznak - l. viz feluleten halado
hullamok, mikozben a molekulok apro korok menten mozognak.
A spiralkarokat azert latjuk, mert a suruseghullam athaladasakor a
csillagkozi anyagban eroteljes csillagkeletkezes indul meg,
ahol a fenyes, nagytomegu fiatal csillagok szepen megmutatjak
keletkezesuk helyet. Ezek a csillagok azonban par millio, vagy
10 millio ev alatt el is lobbannak szupernovakent!
Tovabba csillagok a spiralkarok kozott is vannak, csak eppen a kistomeguek
es emiatt halvanyabb joszagok. Tehat alapvetoen nem erti a
ficko (holgy), hogy a galaxisban nem csak a spiralkarok menten
van csillag. Valahogy ugy kepzeljuk el, hogy forog lassan az
egesz galaxis, ezen belul pedig az anyagsurusegben hullamok
terjednek tova - okukrol lehet vitatkozni - melyek jelenletuket
a kivaltott csillagkeletkezesi teruletek fenyes csillagaival
jelzik. Ezek azonban gyakorlatilag egy galaktikus rotacio mulva
mar nem is letezo objektumok! Ezert nem tud "felcsavarodni"
a galaxis.
Szumma-szummarum:
1. keruljuk a linearis gondolatokat, hiszen ha latunk egy verebet
1 m/s-os sebesseggel felfele repulni, nem szoktuk azt gondolni,
hogy akkor egy nap mulva mar 86 km magasan lesz.
2. ha "szaktekintelykedni" kivanunk a csillagaszatban - mint az
t a honlap keszitoje es NEM en kivantam cselekedni - tanuljunk
sokat, de legalabb 10-15 evet. Es meg akkor is elofordul, hogy
original allitasainkrol (pl. kutatomunka kozben) kiderul, hogy
pontosan ellenkezoleg igaz, mint mi azt mondtuk, vagy leirtuk.
Elnezest a hosszu pofazasert, 30 percet elvett a hajnali eletembol,
a szellemi aspektusokhoz pedig tovabbra sem kivanok
hozzaszolni - mindenkinek legbelsobb maganugye a hite.
Nemszaktekintely K. Laszlo