Dátum: 2000. október 5., 18:57
Feladó: Posztobanyi Kalman --
Tárgy: Galilei, Bay, Bruno, Sajnovics
Sziasztok!
Hoi, ugyan azt irtad, hogy Galileit teljesen jogosan iteltek el, de
valoszinuleg Te is ugy gondolod, hogy az itelet az akkori egyhazi
torvenyek szerint volt "jogos", es nem jogerzekunk szerint.
Egyebkent a Szent Inkvizicio hivatala ma is letezik. (Vajon mi
az ordoggel foglalkoznak? Regen volt mar egetes. :-) )
Amit a rehabilitaciorol irtal, az tenyleg erdekes kerdes.
Megbiztak tan egy biborost, hogy magyarazza ki, hogy az
eljaras nincs ellentetben a papai csalhatatlansaggal???
(Ez utobbi kifejezesnek a jelentese is valtozott az evszazadok
soran.) Erdekes lesz itt megemliteni Bay Zoltan velemenyet
az ugyrol:
"... a katolikus egyház súlyos melléfogása, majdnemhogy buntenye,
hogy Galileit eliteltek, megfelemlitettek es arra kenyszeritettek, hogy
visszavonja tanait. Ezt en sohasem tudnam megbocsatani. Akit ugy
eliteltek, mint Galileit, akinek a konyvet az 1800-as evek elejeig indexre
tettek, azt mar nem lehet rehabilitalni. az egyhaz nem rehabilitalhatja
onmagat."
Kicsit mas: gyakran olvasom itt-ott, hogy Giordano Brunot is rehabilitaltak.
En ugy tudom, hogy az o ugye felett sajnalkozasat fejezte ki a papa,
de Galilei 1979-es rehabilitaciojahoz hasonlo eljaras nem tortent.
Valoszinuleg a jovoben sem kerul erre sor - azt hiszem, ket ok miatt:
1. Abban az esetben ugyanis rehabilitalni kene mindenkit, akit
boszorkanykent
vagy eretnekkent eliteltek.
2. Az iteletvegrehajtas mar nem az egyhaz hataskorebe tartozott, az
"polgari" testulet feladata volt. Az egyhaz csak "ajanlotta" a buntetest.
(Tenyleg igy volt?)
Vegul:
Meg indexen voltak Galilei muvei (s valoszinuleg Brunoie is), amikor
a jezsuita rend egyik tagja, a Budai Kiralyi Egyetem csillagasz
adjunktusa, Sajnovics Janos ezt irta:
"Hogy a Naphoz hasonlo tobbi csillag nyugalomban van,
ketsegtelen. A feny elenksege, mellyel ragyognak,
vitathatatlanul bizonyitja, hogy sajat fenynek orvendenek,
akarcsak a Nap. Hogy a mi Napunktol legkevesbe sem
maradnak el nagysagukkal, a merhetetlen tavolsagukbol
kovetkeztethetunk. Mi tiltja meg tehat, hogy ugyanannyi,
de tolunk igen tavoli Napnak nevezzuk oket? Vajon mi
celbol nez majd annyi Nap ebben az univerzumban? Talan
hogy a fenyukkel szolgaljanak nekunk, mikor legnagyobb
reszuk csak tubusok altal lathato? Vagy valami mas celra
alkotta oket a Legbolcsebb Teremto? Bizonyara mas,
espedig nemes celra vannak alkotva, amelyet egyedul O
ismer, aki alkotta. Az bizonyos: a mi Napunk a bolygoinak
meleggel es fennyel szolgal. Hogyha azt mondanank, hogy
az egyes csillagok korul is vannak mas bolygok, amelyeket
melegitenek es megvilagitanak, es amely bolygokon
Teremtmenyek laknak, akik alkotojukat ISTENnek ismerik
el, es akiknek az Egek beszelik el a Teremto dicsoseget,
ugy tununk ugyan, hogy sokat mondottunk, megis meg
mindig sokkal kevesebbet a Teremto mindenhatosaganal."
(Idea Astronomiae, 1778, latinbol forditotta id. Nagy Rezso)
Udvozlettel:
Posztobanyi Kalman