Dátum: 2000. október 6., 15:23
Feladó: Külső hozzászóló --
Tárgy: Konyvtarak Babilonban
Minden bizonnyal tobb konyvtar is volt az okori Babilonban
(Kis, Ur), a legteljesebbet Ninive romjai kozott talaltak.
A konyvek egetett agyagtablak, ekirassal. A regi korok
tudasa nem lebecsulendo, a babiloniak pl. negyzetgyokot
szamoltak Newton-modszerrel (na jo, iteracioval),
fogyatkozasokat jeleztek elore (toluk tanulta Thalesz),
s a honap, ev hosszat olyan pontosan ismertek, hogy
a nyugati kultura csak a 19. szazadban lepett ezen tul.
A 12 allatovi csillagkepet toluk orokoltuk, no meg bizony
az asztrologiat is. Az ekirasos agyagtablakon szinte perc
pontossaggal fel van jegyezve a nappalok es ejszakak
hossza a honaptol fuggoen, sot meg a szurkulet hossza is
(az is evszakfuggo). Meg sok minden egyeb is, mert
ezek a tablak foleg altalanos almanachok voltak.
Ket dolgot osztottak 360 reszre a babiloniak:
a ko:rt es a napot. Ezt a 360-adreszt ush-nak neveztek.
Egy ush tehat egy fok, illetve, ha ido, akkor 4 perc.
Igy neznek ki az agyagtablak tobb mint 2000 ev elteltevel
(a legregebbi tobb, mint 5000 eves), az egyiken a Halley-
ustokos megjeleneserol olvashattok egy beszamolot:
http://pw1.netcom.com/~aldawood/tablets.htm
Udvozlettel:
Posztobanyi Kalman