Dátum: 2000. október 7., 11:58
Feladó: Posztobanyi Kalman --
Tárgy: Konyvtarak (Alexandria, Pergamon)
Az alexandriai konyvtar a Muzsak Csarnokanak (Muszeion)
volt resze, bar a konyvtarat alapitottak elobb (i.e. 290 tajan)
A konyvtar egyik igazgatoja Eratoszthenesz volt. A (Gellius
szerinti) 700 ezer tekercses allomany 100 ezer mai konyvnek
felelne meg. A Muszeionban allatkert, botanikuskert, csillag-
vizsgalo is mukodott, orvosi kutatolaboratorium eppugy, mint
eloado es masolotermek.
Volt egy masik konyvtar is Alexandriaban ugyanabban az idoben,
Szerapisz isten templomaban, ez 43 ezer tekercset tartalmazott
(gorog, latin, egyiptomi es heber keziratok).
A Muszeion nagy rivalisa a pergamoni konyvtar volt, melyet i.e.
200 korul alapitottak. 200 ezer tekercset oriztek benne, de ezek
nem papiruszbol voltak, hanem feldolgozott allatborokbol.(papiruszhoz
nem jutottak hozza, mert a hellenisztikus Egyiptom kiviteli tilalmat
rendelt el, hogy biztositsa kulturmonopoliumat).
A Muszeion pusztulasa (Mzs stilusa megihletett):
a pogany Ceasar hadjarata alatt leegett (i.e. 47-ben,
a segedcsapatok hibajabol),
(kicsit kesobb a Szerapionnak is volt egy leegese i.e. 43-ban,
egy lazadas alkalmaval)
a pogany Antonius a hianyt a pergamoni konyvtar allomanyabol
potolta,
leegett egy i.sz. 273-ban kirobbant (pogany) felkeles leveresekor is,
majd kereszteny tomeg pusztitotta el a Szerapisz-templomba
menekitett tekercseket (i.sz. 391-ben),
vegul a mohamedan Omar kalifa szorta szet a maradekot (i.sz. 641)
A legenda szerint Omar kijelentette: "Vagy olyasmiket
tartalmaznak ezek a konyvek, amik benne vannak a Koranban,
es akkor feleslegesek; vagy ellenkeznek azzal, amit a Koran
mond, es akkor karosak. Mindenkeppen tuzravalok." Es az
igazhivok furdoit honapokon at az alexandriai konyvtar tekercseivel
futottek. (Ezuttal nem a konyvtar epulete egett le.)
Ezt a sztorit fenntartassal kell fogadnunk. Omar kalifa Mohamednek
unokaoccse volt, s az o koraban a Koran osszeallitasa meg nem
fejezodott be. Masreszt a fenti tortenet eloszor egy kb. 500 evvel
kesobbi arab(?) forrasban jelenik meg. Az arabokat a gorog tudomany
erdekelte, de a gorog kolteszet es dramairodalom hidegen hagyta.
Az alexandriai konyvtar azonban - igy vagy ugy - elpusztult, es az
arabok a gorog tudomany eredmenyeivel eloszor szir forditasban
ismerkedtek meg. (Kesobb gorog nyelvu anyaghoz is hozzajutottak.)
Udvozlettel:
Posztobanyi Kalman