Dátum: 2000. november 15., 12:43
Feladó: Keszthelyi Sandor (Koszo) --
Tárgy: Foldrajzi szelesseg meghatarozasa
Teknőc feladata tehát: hogyan határozzuk meg a
földrajzi koordinátáinkat egyszerű eszközökkel?
Azaz pl. milyen módszerekkel mérték helyzetüket a
régi hajósok, sivatagon át tevegelők.
A hosszúság meghatározása sokkal nehezebb, az
mindig sokkal pontatlanabbul ment a régieknek
(lásd Kolumbuszt, aki kb. 100 fokot tévedett a
hosszúsági értelemben, pedig nagyon nagy
navigátor volt, a középkor jó műszerei voltak
nála, Regiomontanus táblázatait vitte).
A szélesség meghatározása jóval könnyebb,
pontosabb, gyorsabb, egy fokra meg lehet tenni
egyszerűbb szabadszemes szögmérőkkel (pl. Jákob-
bot, kvadráns). Éjjel a Sarkcsillag horizont
feletti magasságát kell meghatározni, a szög
egyenlő a földrajzi szélességgel. Ugyanígy jó
bármely delelő, vagy északoló (alsó delelésben
lévő) csillag horizont feletti magassága, de
akkor ismerni kell (egy egyszerű csillagtérkép
szerint) annak a csillagnak a deklinációját.
Nappal is van csillag az égen: maga a Nap. Ha
délben a Nap delelési magasságát megmérjük, és
ismerjük azon a napon a deklinációját
(csillagászati évkönyvek közlik) számítható a
földrajzi szélesség. A delelésen előtti vagy
utáni időpontban alacsonyabb a szöge, ezt is
táblázatok mutatják (a középkorban erre az
asztolábiumok is alkalmasak voltak).
Ha éjjel vagy nappal borult az idő, akkor ezek a
csillagászati mérések nem alkalmazhatók.
Keszthelyi Sándor (Köszö)