Dátum: 1997. augusztus 19., kedd (00:41 UT) |
Feladó: Kiss Laszlo (Ksl) |
Tárgy: Re: Gravitacios hullam? |
> stb. Viszont az a gravitacioshullam-detektor... Szoval ha valaki hallott
> errol valamit akkor szivesen olvasnam a beszamolojat.
Az egesz mogott az all, hogy a gyorsulo mozgast vegzo tomegek energiajuk
egy reszet (ez termeszetesen iszonyu picike) gravitacios hullamok
reven kisugarozzak. A gravitacios hullamok terjedesuk menten
egy picit megvaltoztatjak a ter szerkezetet, amit pl. ugy lehet
erzekelni, hogy egy meterrud par pillanatig kivulrol nezve
kulonbozni fog hosszban az 1 m-tol.
Sajnos a hattas borzasztoan kicsi. Az Asimov-konyvben emlitett
grav. hull. detektor hatalmas femtombokbol all, amelyek
a leheto legprecizebben mentesek minden szeizmikus zajtol.
Nagysagrendileg akkora hatast kell kimutatni, ami nehany m-es
hosszon 1 atomnyi meretvaltozast okoz. Azokrol a meresekrol
utobb kiderult, hogy tul bizonytalanok voltak, es gyakorlatilaf
el is vetettek oket.
Mivel tenyleg nagyon kicsi az effektus, csak a legnagyobb tomegek
mozgasabol varhato a kimutatas. Erre par eve volt pelda egy
kettos neutron-csillag, ahol 20 eves meressorozatbol ki lehetett
mutatni, hogy az egymashoz nagyon kozel keringo, nehany km-es
tartomanyban naptomegnyi anyagot osszezsufolo kettos pulzar
pontosan ugy valtoztatta meg keringesi idejet, ami a grav.
hullamok kisugarzasa altali energiavesztessel tokeletesen
egyezett.
A '90-es evek grav. hull. detektora az un. LIGO-project, amelyben
a LI a laser interpherometry roviditese. Itt egy kisse elbonyolitott
Michelson-interferometert epitettek (epitenek?) meg, ahol
km-es nagysagrendu vakuumcsovekben oda-vissza halado lezersugarak
interferenciakepeben remelnek valtozast az olyan egzotikus
asztrofizikai jelensegek altal keltett grav.hullamoktol, mint
amilyenek az osszeolvado neutroncsillagok, fekete lyukak, galaxis-magok.
Ahol adott esetben millio naptomeg gyorsul iszonyatosan nagyon rovid
ido alatt.
Roviden ennyi.
Udv,
Kiss Laszlo