MAGYAR CSILLAGÁSZATI EGYESÜLET - CSILLA LISTA ARCHIVUM #2061

Mars szabadszemes fenybecslese
csillagaszati programajanlat
Jupiter holdak szabadszemmel?


Dátum: 2000. november 22., 12:42
Feladó: Keszthelyi Sandor (Koszo) --
Tárgy: Mars szabadszemes fenybecslese


Inkább a kezdőknek a kedvét szeretném felkelteni
egy érdekes amatőrcsillagászati megfigyelési
lehetőséggel (de talán a tapasztaltabb
változóészlelők is elszórakozhatnak ezzel):

A bolygóink közül a Mars változtatja leginkább a
fényességét. Nagyjából a +2 és a -2 magnitudós
tartományban van, látszó fénye olyan módon
változik ahogy a Földtől távolabb vagy közelebb
van. Talán a felszínének alakzatainak (sötét és
világos foltok, hósapkák) fényvisszaverő
képessége változik az ottani évszakok szerint.
Mindennek az összesített fényét látjuk szabad
szemmel és ha ezt 0,1 magnitudóra megbecsüljük
talán érdekes következtetésekre juthatunk. Vagy
nem. Majd meglátjuk.

A fényességbecslés a szokásos módon történhet.
Megkeressük a Marsot (jelenleg hajnalban a
Virgo=Szűz csillagképben van, de majd lassan
átjön az éjszakai, esti égre is). Ha tiszta az
ég, megbecsüljük a Mars fényességét a fix fényű
összehasonlító csillagokhoz képest. Nézzük meg,
hogy a Mars melyik két csillag közé sorolható be,
és milyen arányban és máris megvan a fénye.

Most egy pár hónapig a következő összehasonlító
csillagok használhatók (az értékeket az AAVSO
Atlaszból és az évkönyvből vettem):

Arcturus  (alfa Boo)     -0,1 mg.
Spica        (alfa Vir)     +1,0 mg.
Regulus    (alfa Leo)    +1,4 mg.
...........      (béta Leo)   +2,1 mg.

Feljegyzendő: az időpont (év, hónap, nap, óra,
perc) és a fényesség egy tizedre.
Pl. ha a Mars felúton van a Spica és a Regulus
fénye között akkor 1,2-t írunk. Ha közelebb a
Spicahoz akkor 1,1-et. Ha egyenlő vele: 1,0-t.
Esetleges zavaró hatást (városi fény, holdfény)
írjuk oda.

Az adataink havonta egyszer beküldhetők az
adatgyűjtőnek postán:
Vincze Iván 7632. Pécs. Aidinger János u.15.
vagy e-mail-on:  

Az adatoknak biztosan nagy szórása lesz (a Mars
vörös színe már eleve gond, az összehasonlítók
távoliak, más horizont feletti magasságban
vannak), de ez legyen a feldolgozó gondja! Aztán
ennek eredményéről a Meteor lapban vagy ezen a
listán félévente-évente beszámolunk.

Vajon mennyire pontosak az évkönyv fényesség
előrejelzései? Vajon az ókori, középkori
csillagnézők milyen mértékű fényváltozást
láthattak? Milyen módon befolyásolja a
városi fény, holdfény, a Mars deklinációja
a fénybecslést? Minnél több adatunk lesz, annál
több következtetésre juthatunk közösen. Vagy
legalább lesz egy jó fénygörbénk.

Marsra fel!



Keszthelyi Sándor (Köszö)


   
Kezdőlap | Levelezőlisták