Dátum: 2000. november 23., 12:49
Feladó: Keszthelyi Sandor (Koszo) --
Tárgy: A legregebbi melyeg megfigyelesek
Időrendben miként is fedezte fel az emberiség a
mélyég objektumokat?
1./ M 45 (Mel 22) Pleiádok, Fiastyúk 2 fok
átmérőjű nyílthalmaz a TAU-ban.
i.e. 800 körül írt "Munkák és napok"
költeményében említi Hésziodosz. Igaz a Bibliában
is szerepel, de csak a magyar fordításban.
Eredetiben nem biztos, hogy erre gondoltak.
2./ M 39 (NGC 7092) fél fokos, 4,6-5,4 mg
körüli nyílthalmaz a CYG-ben.
i.e. 325-ben említi Arisztotelész (384-322).
Később (1749-ben) Le Gentil katalogizálta újra.
3./ M 41 (NGC 2287) fél fokos 5,2 mg fényű
nyílthalmaz a CMA-ban, a Siriustól 4 fokkal
délre, -21 fok deklinációnál.
i.e. 325-ben említi Arisztotelész. Később
Ptolemaiosz (151-ben) is ismeri.
4./ M 44 (NGC 2632), Praesepe, Méhkas, Kaptár,
Jászol, 1 fokos nyílthalmaz a CNC-ben.
i.e. 260-ban Aratus már leírja és "kis pára"-nek
nevezi. Később Hipparkhosz (i.e.127-ben) "kis
felhő"-ként ismerteti.
5./ h és khi Persei (NGC 869 és 884) Ikerhalmaz,
két (4,4 mg és 4,7 mg-os) nyílthalmaz
egymástól fél fokos távolságra a PER-ben.
i.e. 127-ben Hipparkhosz (190-120) ködösségként
említi meg elsőként, 1022 csillag helyzetét és
fényességét tartalmazó katalógusában.
6./ M 7 (NGC 6475) 1 fokos, 3,4 mg fényű
nyílthalmaz a SCO-ban -35 fokos deklinációnál.
már i.u. 151-ben Ptolemaiosz Alexandriában
készített 1028 csillagot tartalmazó katalógusában
"ködös folt"-ként szerepel. Ptolemaiosz 7 ködöt
említ, ebből 4 valódi (M 44, M 7, Ikerhalmaz,
Coma-halmaz), 3 csak aszterizmus.
7./ Mel 111, Coma-halmaz, 6 fok átmérőjű, 3 mg
összfényű nyílthalmaz a COM-ban.
151-ben Ptolemaiosz katalógusában szerepel. Bár
valódi nyílthalmaz, további jegyzékekbe nem
került, csak 1915-ben katalogizálta P.J.Melotte.
8./ M 31 (NGC 224) Nagy Andromeda Köd, 2 fokos, 4
mg összfényű galaxis az AND-ban.
964-ben említi és ábrázolja elsőként Asz-Szufi. A
perzsa csillagászt a magyarok (Bartha Lajos,
Gazda István, Marik Miklós, Ponori Thewrewk
Aurél) következetesen Asz-Szufi-nak írják.
Azonban arab neve: Abd Al Rahman Al-Sufi,
rövidebben Al-Sufi volt, így ismeri a mai
tudomány, így kereshetünk az Interneten reá.
Latinos neve: Azophi volt. A perzsa 903-986-ig
élt, 964-ben 1018 csillagot tartalmazó
csillagkatalógust készített (pozició, fényesség,
szín) és csillagtérképet szerkesztett. A
csillagok mai arab megnevezése tőle származik. 6
ködös objektuma között megismétel régebbieket is,
de az M 31, IC 2391 és a Col 399 az ő
felfedezése.
Az M 31-et (a Meteor 2000/11. szám 54-
55.p.szerint) a középkorban csak 1428-ben említik
még egyszer, nem tudni ki. Majd 1612-ben, már
távcsővel bukkan rá Simon Marius.
9./ Cr 399, Coathanger vagyis Vállfa-
halmaz, nyílthalmaz a VUL-ban.
964-ben Asz-Szufi vette katalógusba elsőként a
mai binokulárok kedvenc objektumát.
10./ IC 2391, "Déli Fiastyúk", 1 fokos, 2,5 mg
összfényű nyílthalmaz a Vela csillagképben -53
fok deklinációnál.
964-ben Asz-Szufi nagyon délen is járhatott, mert
katalógusba vette, ábrázolta ködösségként a
halmazt.
11./ Nagy Magellán Felhő, 6 fokos folt, -69 fok
deklináció a közepe, galaxis a Dorado-Mensa
határán.
1519-ben látta és írta le Magellán, illetve
írnoka Pigafetta. Van forrás, amely szerint "már
a 11. században is leírták", de az nem nevezi meg
ki és honnan észlelte
12./ Kis Magellán Felhő (NGC 292), 3,5 fokos
folt, -73 fok deklináció a közepe, galaxis a
Tucana-ban. 1519-ben írta le Magellán először.
Ennyi történt a távcső 1610-es csillagászati
célra történő használata előtt.
Lehet hogy mindez vázlatos (mélyég)csillagászat
történet. Szívesen fogadok kiegészítéseket!
Keszthelyi Sándor (Köszö)