Dátum: 2000. november 27., 8:28
Feladó: Keszthelyi Sandor (Koszo) --
Tárgy: A bolygok titokzatos jelei
Maróti Tamás (Csilla 2062) nagyon jót kérdezett:
mióta vannak, honnan erednek, mit jelentenek a
bolygók asztrológiai / asztronómiai jelei.
(a jelek láthatók pl. a Meteor Csillagászati
Évkönyv 2000-re 14. oldalán)
A legfrissebb könyv amelyre erre adatokat
találtam az J.C. Houzeau: A csillagászat
történelmi jellemvonásai. Bp. 1889. 414-415.old.
A régen bolygónak tekintett Nap és a Hold jelei a
legrégebbi 5-6 ezer éves egyiptomi hieroglifákon
ugyanígy láthatók.
A csillagszerű 5 bolygó (Merkur, Vénusz, Mars,
Jupiter, Szaturnusz) jelei nem ókoriak, nem is
egyeznek a bolygók latin (vagy görög)
névírásával. Az asztrológusok vezették be a 10.
századtól és a középkorban általánosan elterjedt.
A középkor végén se nagyon tudták az eredetét,
mert pl. 1579-ben Josephus Scaliger úgy
magyarázza, hogy ezek képes ábrázolások, amik az
illető istenre jellemzőek:
Merkur jele: hírnökbot.
Vénusz jele: markolattal ellátott antik tükör.
Mars jele: lándzsával összekapcsolt pajzs.
Jupiter: az isten görög nevének vonással áthúzott
kezőbetüje.
Szaturnusz jele: az idő szimboluma.
Ez azért elég zavaros így....
Amédée Sédillot más magyarázatot ad, amely az
arab írást és némi titkosítást mutat.
Minden egyes bolygó nevét írjuk le:
Adaredd
Zahareb
Colman
Korasht
Szjihar
persze arab folyóírással!
Az egyes bolygó jele az illető bolygó nevének
utolsó betűje vonással áthúzva.
És ez tényleg így van, persze ha nem a
régebbi "kúfi" írást, hanem a 9. század első
felétől használt "neszkhi" írás betűivel írunk.
Az újabb írásmód elterjedése teszi érthetővé a
10. századtól való elterjedést eszerint arab
asztrológusok eredetéből.
Na most jó lenne ha a listán lenne egy arabul
tudó, vagy egy igazi asztrológus, mert én egyik
se vagyok.
Magyarországon a legelső csillagászati írások
ezeket a jeleket használják a középkorban (pl.
Regiomontanus 1471-ben vagy magyar nyelvű
könyvében Apáczai Csere János 1653-ban), tehát
átvettük azt az európai tudományosságból. És ma
is használjuk.
Keszthelyi Sándor (Köszö)
|