Dátum: 2000. december 1., 9:26
Feladó: Mizser Attila --
Tárgy: csillagbiznisz
Úgy emlékeszem, az Astronomy valamelyik nem túl
régi számában (egy éven belül lehetett)
írt egy csillagász erről a bizniszről.
A honlapján nagyon markánsan ostorozta a dolgot,
hiszen egyértelműen bizniszről van szó, és
a tudomány emberei nem hogy "nem ismerik el" ezeket
a csillagneveket, de nem is foglalkoznak ezzel
a kérdéssel. A csillagárus cég felszólítására azonban
finomítania kellett a hangvételén. Ugyanis a biznisz
természetesen teljesen törvényes, támadhatatlan.
És egy olyan országban, ahol minden erről szól,
a tudomány emberinek kell visszavonulniuk
(l. még az elnökválasztásukkal kapcsolatos floridai
jogászkodó kutyakomédiát).
Na most azt hiszem, ugyanebben a cikkben írta a
csillagász, hogy az egyik nyílt napon betoppant
a kupolába egy család, azzal a nagyon komoly
kéréssel, hogy a nemrég meghalt rokonukról
(talán gyerekükről?) elnevezett csillagot szeretnék
megnézni. Ebben a helyzetben mást nem lehet tenni,
mint tényleg megmutatni a csillagot.
Jóérzésű ember nem is tehet mást,
mint hogy megmutatja a csillagot,
és megtartja magának a véleményét.
Nem jogi, nem is gazdasági, hanem szakmai-etikai kérdés, hogy
egy tudományos ismeretterjesztő intézmény (az
Uránia Csillagvizsgálóra gondolok) egy ilyen
nemzetközi bizniszhez adja a nevét azzal, hogy
"ön megveszi, én megmutatom a csillagát".
Ráadásul ez a megmutatás nem is fog menni, mert
a fényes csillagok nyilván már elfogytak, és
a Sánc utcai diszkófényes hmg mellett
a 14-15 magnitúdós csillagokat
aligha lehet mutogatni. Lassan a 12 magnitúdósakat sem.
Ezt nem ártana tudnia az intézmény vezetésének.
Jó lenne, ha ez a hír csak kacsa lenne.
Mzs