Dátum: 2000. december 4., 16:03
Feladó: Külső hozzászóló --
Tárgy: Tejut
Kedves Tibor!
Amit az egen szabadszemmel latunk, az szinte mind a Tejutrendszer resze.
A Tejutnak nevezett kepzodmeny a Tejutrendszer korongjanak (diszk)
felel meg, ugyanis a korong sikjaban tobb csillagot lehet latni,
mint arra merolegesen. Tehat a Tejutrendszer alakjarol mar az a fenyes
csik is arulkodik, amit Tejutnak nevezunk. Termeszetesen ennel sokkal
alaposabb es pontosabb megfigyelesek alapjan nagyon sok mindent
(ha nem is mindent) tudunk a Tejutrendszer szerkezeterol. Tudjuk hogy
van egy magja, van egy korong, es van egy halo nevu nagyjabol
gombszimmetrikus resze. Tudjuk, hogy az egyes komponensekben a csillagok
milyen modon mozognak. Tudjuk az egyes komponensek meretet, kozelitoen
tudjuk a tomegaranyokat is. A Galaktikus Dinamika nevu tantargy kereteben
errol volt szerencsem egy feleven at tanulni posztgradualis kepzesben.
A tobbi galaxisrol ugyan atfogo keppel rendelkezunk, de ha belegondolsz
rajossz, hogy igazabol minden galaxisrol csak egy vetuleti kepet
latunk. Peldaul egyes spiralgalaxisokat az elerol latunk, masokat
a korong sikjara merolegesen, ismet masokat a ketto kozotti szogben.
Mindezekbol egyutt viszonylag pontos elkepzelesunk van a tipikus
spiralgalaxis alakjarol. A vizualis kepen kivul viszonylag
pontosan merheto a csillagoknak a latasi irannyal parhuzamos
atlagsebessege is (Dopler eltolodas alapjan), igy a spiralgalaxisok
forgasarol eleg pontos informacioink vannak. A Tejutrendszer forgasi
sebessegerol szinten viszonylag pontos meresek vannak, ezek
alapjan tudjuk, hogy a Tejutrendszer az atlag spiralgalaxisokhoz
hasonloan forog.
Az elliptikus galaxisoknal eppen az a problema, hogy csak kivulrol
latjuk oket. Ha egy elliptikus galaxisban laknank, mar regen
tudnank valasztani azok kozul a modellek kozul, amik az elliptikus
galaxisok altalunk megfigyelheto adatait viszonylag jol leirjak,
annak ellenere, hogy ezek a modellek egyeb reszletekben erosen
kulonboznek.
Befejezesul: azt hogy a Fold gombolyu sokkal hamarabb tudtuk, mint
hogy megneztuk volna egy urhajorol. A csillagaszat meg a fizikanal
is mereszebben von le kovetkezteteseket statisztikai alapon. Ennek
az egyik oka az, hogy a megfigyelheto adatok gyakran csak a statisztika
segitsegevel adnak ertekes informaciot, a masik az, hogy altalaban
oriasi szamu hasonlo rendszert tudunk megfigyelni, igy a statisztika
eleg megbizhatoan mukodik.
Udvozlettel,
Toth Gabor