Dátum: 2000. december 5., 0:34
Feladó: Külső hozzászóló --
Tárgy: adalek a Tejutrendszerhez
Hello,
Sok minden elhangzott itt a listan a Tejutrendszerrol, mint galaxisrol,
mint szukebb hazankrol, stb. Talan nem art nehany alapveto pontot
osszefoglalni, nemi torteneti kiterovel:
1. Minden csillag, amit az egunkon latunk, a Tejutrendszer resze.
Az a par galaxis, ami az egesz egen lathato (eszakin es delin)
gyakorlatilag elhanyagolhato. Szabad szemmel par ezer fenyevig
mintavetelezzuk a galaxisunkat (vagy Galaxisunkat, kinek hogy
tetszik).
2. Ennek az egesz rendszernek az alakjarol a 18. sz-ban kezdtek
el elmelkedni. Vilagos, hogy Galilei tavcsovevel csillagokra bontotta
a Tejutat, de ezek tavolsagarol nagyon gyonge elkepzelesei voltak.
Hiszen nagyon sokaig meg a legfenyesebb csillagok terbeli helyzeterol
is ellentmondo elkepzelesek lattak napvilagot (pl. Ch. Huygens a
Sziriusz tavolsagat optikai kiserletekkel - a Nap kepet felnagyitva
piciny lyuk fenyesseget a Sziriuszera beallaitva - 27 ezer
csill. egysegnek, Newton a Szaturnusszal valo osszehasonlitas
alapjan 800 ezer csill. egysegnek velte). A filozofusok, pl. Kant,
tettek az elso lepest (Th. Wright emlitheto meg), de pusztan
gondolati uton.
3. A Tejutrendszer tenyleges felfedezojenek W. Herschelt tekinthetjuk,
aki kozel 1000 kicsiny regioban megszamolta a kulonbozo fenyesseg-tartomanyokba
eso csillagok szamat, majd feltetelezve, hogy a halvanyabban
latszok pusztan a tavolsaguk miatt olyanok, megalkotta a
csillagok terbeli eloszlasanak a modelljet, ami egy lapos
korongot jelentett. Ez mereseken alapulo Tejut-modell volt, egyedul
a mereteirol volt nagyon rossz elkepzelese Herschelnek
(o a newtoni Sziriusz-tavolsagot tekintette kiindulo pontnak)
4. A 19. sz. masodik feleben megszuletett az igazi sztellarstatisztika,
ami mar figyelembe vette, hogy a csillagok kulonbozo abszolut
fenyesseguek, majd a Bonner Durschmusterung (BD) 300 ezer
csillagot tartalmazo katalogusa alapjan a statisztikusok meglepoen
pontos modelleket tudtak kidolgozni az 1910-es evekben.
Itt Kapteyn es Seeliger neve emlitendo, akik mindenfele
extragalaxis feltetelezese NELKUL lenyegeben pontosan megalkottak
a Tejutrendszer ma is elfogadott terbeli modelljet. A pontos
meretek eleg sokat valtoztak 1920 ota, de ami nagyon fontos, hogy
nem onnan tudjuk a Tejutrol, hogy olyan, amilyen, mert ugyanolyan,
mint a tobbi galaxis, hanem eppen forditva, a tobbi
galaxisrol sejtettuk meg, hogy tavoli tejutrendszerek, mivel
hasonlitanak a sajatunkra. Azt pl., hogy spiralgalaxis, a
cefeida valtozocsillagok, vagy a nyilthalmazok eloszlasa
sokkal jobban mutatja, mint barmilyen osszehasonlitas mondjuk
az Andromeda-koddel.
Hirtelen ugy ennyi jutott az eszembe, olvasvan az ide-oda
valaszokat.
Kiss Laszlo