Dátum: 2001. január 9., 9:51
Feladó: Keszthelyi Sandor (Koszo) --
Tárgy: Az egtajaink nem valtoznak
Kiss Gyula (Sopron) legyél szíves nem lezárni ezt
a pólusvándorlásos vitát!
Magát a pólusvándorlás jelenségét nem pár hónapja
fedezték fel és nem is Szitkay Gábor
találmánya... :-)) Mondjuk 3000 éve legalább
ismerik, leírták a régi görög amatőrcsillagász
elődeink.
A lényeg: a Föld forog, 1 napos periódussal,
ennek a forgásnak a tengelye gyakorlatilag
állandó a Földhöz képest, viszont nem állandó ha
ezt a világegyetemhez (pl. csillagos ég)
viszonyítjuk. Ennek oka, hogy a csillagokhoz
viszonyítva kalimpál a Föld mint egy felhúzott,
de magára hagyott búgócsiga: egy ilyen nagy
kalimpálás kb. 26000 évig tart és sugara 23
szögfoknyi, azaz jó nagy. Most az északi égi
pólushoz legközelebb az alfa UMI van, most ezt
hívjuk Sarkcsillagnak.
Viszont a földi égtájak változatlanok, ami északi
irány egy adott helyen, az az lesz ezer év múlva
is. A pontosan a fő égtájak irányába tájolt
épületek (pl. piramisok, templomok) több ezer év
múlva is úgy maradnak. Ha kitűzünk egy pontos
kelet-nyugati irányt: az úgy marad.
Ha egy adott helyen egy csillagászati távcsövet
beállítunk a pontos csillagászati
(földrajzi, azaz a Föld forgástengelyével
párhuzamos!) észak-déli irányba és lebetonozzuk,
akkor azt nem kell sem évente, sem ezer év múlva
utána állítgatni---az pontosan északi irányba
néz.
Az más kérdés, hogy ez az északi irány
jelenleg fél fokkal az alfa UMI mellé irányul és
majd 1000 évvel később már több fokkal mellé megy-
---mert akkor majd arra lesz a Föld
forgástengelyének égi helyzete. De ez a csillagos
ég "baja", a csillagtérképeket kell kicsit
másként csinálni majd. Ezt a csillagászat
egyszerűen úgy oldja meg, hogy a csillagokat
meghagyja és az égi koordinátarendszert viszi
odébb és odébb és így adnak ki 1900-ra, 1950-ra,
2000-re szóló csillagatlaszokat.
Most itt olyan csekély, illetve nagyon lassú
elmozdulást nem veszünk figyelembe, mint a
kontinensek mozgása. Ugyancsak elhanyagolható az
amatőrcsillagász gyakorlatban, hogy a Föld
forgástengelye a Föld felszínéhez képest egy
picit mozog, ez 100 m-en belül van és 0,1
ívmásodpercesnál nagyobb hibát nem okoz.
Ami a lényeg: az egyszer pontosan északra
betájolt tengelyű és lerögzített csillagászati
távcsövet nem kell utána módosítani, mert az a
Földhöz rögzítve, megtartja az égtájakhoz
viszonyított irányát, azzal együtt kalimpál a
világűrben. Csak a pólustávcsövében megjelenő
csillagok látványa változik az idők során: most
még benne van a Sarkcsillag, idővel majd kimegy
belőle.
Keszthelyi Sándor (Köszö)