Dátum: 1997. szeptember 1., hétfő (23:39 UT) |
Feladó: Tepliczky Istvan |
Tárgy: Visszateres es Perseida-maximum |
Hosszú idő után bejelentkezem, üdvözlöm az egybegyűlteket. Olvasgatni azért
folyamatosan olvasgattam a elmúlt időszak (20-30) CSILLA-it, most gyorsan
végigszaladok rajtuk, és mondom, ami eszembejut és (talán) még aktuaális.
Mindenekelőtt szerintem hálás köszönet Tuboly Vincenek, hogy az aug. eleji
hatalmas uborkaszezonban "tartotta a lelket" a CSILLÁ-ban. Szerintem sok
érdekes dologról írt, csak így tovább! :-)
Nos, a Perseida-maximum valóban igennagyon gyérre sikeredett! A nagy ágasvári
észlelőtáborozás után mégsem szinte ugyanott, Kút-hegyen folytattuk ill.
végeztük a perseidázást, hanem a bizonytalan időjárásra tekintetel úgy
gondoltuk, átköltözünk a Dunántúlra, és Tatáról kijárva a Gerecsében végezzük
a maximum észlelését. (Az átköltözködés IGEN KALANDOS módon történt kétszeri
trélerezéssel, rövidesen majd részletezni fogom.) Nos 11/12-én éjszaka 4 óra
alatt heten 480 meteort láttunk, míg a következőn öten 390-et. A darabszámok
"igéretes" hangzanak, azonban az "ég alatti benyomás" elég gyér. HIÁNYOZTAK
A FÉNYES METEOROK. Egyszer-kétszer ugyan meg-megvillant az ég - talán horizont
közeli/alatti tűzgömb lehetett, mert zivatar messze környezetben sem volt -,
de nem jöttünk lázba a látványból. A 13/14-ei éjszakán pedig rendesen
megszívatott bennünket a légkör: egy magassági "hidegcsepp" felhőzete
teljesen váratlanul fölénkmászott...