Dátum: 2001. január 22., 3:15
Feladó: Dalos Endre --
Tárgy: Egiora
Az elmúlt napokban Muntag András barátunk a CSILLÁN a "Göncöl-wekkeről"
elmélkedett.
Szereném ezt megtoldani Bödők Zsiga Égi-órájával!
Földünk forgásának köszönhető, hogy a csillagos égbolt óráról órára
változik. A tengelykörüli forgás legszembetűnőbb megnyilvánulása nappal
az, hogy a Nap keleten felkel, végig vándorol az égbolton, majd este
nyugaton lenyugszik. Természetesen ez a mozgás éjszaka sem áll le,
hanem azt látjuk, hogy egyes csillagképek felkelnek, mások pedig
lenyugszanak. Ennek a szüntelen változásnak a szabályossága adta az
emberiségnek a lehetőséget, hogy kiolvassa a csillagok járásából az
idő múlását. Népünknél elsősorban azok alkalmazták ilyetén ismereteiket,
akik munkájuk foglalatosságuk révén akarva, nem akarva váltak a csillagok
járásának ismerőseivé. Pásztoremberekről, őrökről volt elsősorban
szó, akik egész éjszaka kint a szabad ég alatt virrasztottak. (Én magam is
utolsó öt évi munkaviszonyomat éjjeliőrként töltöttem el - DAE.)
Legismertebb időmutató csillagképünk a GÖNCÖLSZEKÉR, a vele járó
KISBÉRESSEL.
Ezeknek egymáshoz viszonyított helyzetéből pontosan lehet tudni, hogy
éjfél előtt vagy pedig utána jár-e az idő. A Göncölszekér rúdja ugyancsak
időmutató: "Tavaszkor a rúdja mindig fönn van, ha lefelé: éjfél van."
Vizsgáljuk meg közelebbről, miért lett a Göncölszekér időmutató csillagkép.
Ha megfigyeljük az égbolt éjszaka folyamán végbemenő változását, a
legszembetűnőbb a Göncölszekér helyzetmódosulása. A póluskörnyéke
szegény fényes csillagokban, a legfeltűnőbb csillagalakzat éppen a
Göncölszekér, melynek rúdja mint hatalmas óramutató forog körbe az
"égi óra számlapján". Hogy mennyire nem túlzás ez a hasonlat, bemutatunk
egy módszert, hogyan lehet kb 10 percnyi pontossággal megállapítani
az időt a Göncölszekér állásából. Ki tudja, talán akad majd valaki,
aki megtanulja, s alkalmazni fogja szükség esetén.
Mindenek előtt egy óra hatalmas számlapját kell elképzelnünk az égbolton.
Az óra számlapjának közepe a Sarkcsillag,
a mutató (az egyetlen) pedig a Göncölszekér hátsó két kereke által
meghatározott egyenes, amelynek végpontja a Béta jelzésű csillag.
A különbség a közönséges és az égi óra között mindössze annyi, hogy
ez utóbbinál a mutató VISSZAFELÉ, azaz a csökkenő számok irányába
mozog, és "egy óra" két közönséges órának felel meg. (Természetes,
hiszen 24 óra alatt fordul körbe a mutató, míg a számlapon csak 12
beosztás van.)
A Módszer tehát a következő: a lehető legpontosabban leolvassuk azt
az időt, amit az égi óra mutat. Pl. egy ábránkon fél ötöt, azaz 4,5
órát mutatnak a Göncöl szekér kerekei. Ehhez a számértékhez hozzá
kell adnunk a hónapok sorszámát és a napokat tizedhónapokban kifejezve
(három napnak felel meg 0,1 hónap). Mondjuk mi október 12-én látjuk
ilyennek az égboltot. Október a tizedik hónap, (12 nap egyenlő 0,4
hónappal), tehát 10 + 0,4 = 10,4. A órával összeadva 14,9-et kapunk
eredményül. A továbbiakban ezt a számot beszorozzuk 2-vel, amivel
29,8-at kapunk. Végül pedig ezt a számot ki kell vonnunk egy konstansból:
54,3-ból (nyári időszámítás esetén 55,3-ból). Ha 24-nél nagyobb számot
kapunk, akkor még ki kell vonnunk belőle 24-et. A mi példánkban 54,3
- 29,8 = 24,5. Kivonunk belőle 24-et, amivel 0,5 lesz a végeredmény.
Ez azt jelenti, hogy éjfél után fél egy van.
Természetesen tévedés lenne azt hinni, hogy nagyapáink is ilyen bonyolult
módon számolták volna ki az időt. Elég volt viszont megjegyezniök,
hogy melyik évszakban, hogyan áll a Göncölszekér rúdja este vagy hajnalban,
s az idő múlását ahhoz viszonyítva már kellő pontossággal megállapíthatták.
Bödők Zsigmond (Nagymegyer)
BUÉK. 01. jan. 21. vasárnap.
Dalos Endre. T.: 75/314-551
7030 P a k s Építők u. 22.
Vagyis: