Dátum: 1997. szeptember 2., kedd (18:47 UT) |
Feladó: Tepliczky Istvan |
Tárgy: Budapesti t:zgo:mbidill!!! |
Jaj, el ne felejtsem már megosztani Veletek egy nagyszerű és több szempontból
igen exkluzív tűzgömbélményemet - mintegy az aug. 20-ai tűzijátékok
kiegészítéseként. A nagy nyári táborozások és - a sajnos rövidke - ejtőzés
után visszatértem Bp.-re, és belevetettem magam munkahelyem rejtelmeibe. :-)
pontosabban :-( Ez nálunk (is) úgy néz ki, hogy az emberfiát a munka megvárja
a szabadság alatt, de hát sebaj, jó hosszúak az éjszakák!...
No, hát aug. 21-én csütörtökön későeste bent csücsülök kedvenc géptermemben,
immáron 12 órája a monitor előtt, a sokadik installálás után. :-) A gépteremnek
hatalmas ablakai vannak, mögötte a székház szépen kivilágított parkolója.
Fölötte (a 10-dik emelet fölött) valahol pedig a csillagos ég, talán egy mínusz
5-ös határmagnitúdóval... :-)
Nos, szinte pontban 22 órakor, nem bírván már az ülést, kirúgtam magam alól a
széket, és leguggoltam a monitor előtt, és így mintegy áhitattal áhítataal
térdre hullva a technikai csodájá előtt. Két "Installation Error" között
egyszercsak, túl a nagy üvegfalon, a kivilágított épületek között, cégünk egén
egy gyönyörű, fényes, lomha tűzgömb mászott ki a tető mögül!!! Meglepetésemben
a kezemből kiesett az egér és a regisztrációs kulcs... A jelenség kifejezetten
élénkzöld színű, lassú, láthatóan nyomot hagyó, nagyjából a zenit felől hulló
- becslésem szerint cygnida-tűzgömb! Pályájából nagyjából 15 foknyit láttam -
de ez maga a mennyorszag volt!!! Hangsúlyozandó mégegyszer, hogy mindezt
iszonyú géptermi, parkolói, budapesti fénybivalyozás, az ablaküveg, no és
persze a monitor és a nagyszerű ablakos szoftverek tudatbódító befolyásolása
közepette!...
Miután sikerült levegőt kapnom, gyorsan felkaptam a teflont, és felhívtam
- irigykedésemre - Tatán heverő feleségemet, szaladjon már ki, lenne mit
néznie. Eltelhetett idáig 1-2 perc, úgyhogy nem igazán volt már nyoma a
jelenségnek - pedig micsoda buli lett volna!... A lelkem mélyén csak az
vígasztalt: ez a műsor nem jöhetett volna így létre munkahelyem és a
mikorszopt támogatása nélkül. Akkor sem lett volna katartikusabb az élmény,
ha Tatán heveregtem volna én is, mert bár bizonyára ott is ugyanazzal
foglalatoskodtam volna, mint itt Bp-n - nagyon hiányzott volna ez a jó kis
gépterem, a nagy ablak, mögötte pedig a csodás kis fényár!...
Emberek! Észleljetek tűzgömböket Bpesteeeeeeeeen!
Tepi