Dátum: 2001. február 6., 8:09
Feladó: Keszthelyi Sandor --
Tárgy: Magyar kisbolygo: Petzval Jozsef
Antonín Mrkos 1980.10.02-én a cseh Klet
Obszervatóriumban felfedezett egy kisbolygót.
Ez az 1980 TG jelölést, majd a 3716
számozást, végül a Petzval nevet kapta.
A kisbolygó Petzval József Miksa (1807-1891)
matematikus, optikus, fényképész, mérnök
nevét viseli. Szepesbélán született (szülőháza
ma múzeum), apja tanító volt a helyi r.k. elemi
iskolában. Podolinban, majd Lőcsén végezte a
középiskolát és Kassán a lyceumban tanult
tovább.
1826-ban a pesti egyetemre iratkozott be a
mérnöki szakra. Szegénysége miatt Pesten
kisdiákokat korrepetált. 1828-ban mint
gyakorlómérnök Pest város szolgálatába állt és
7 évig a városházán dolgozott műszaki
beosztásban. Eközben a pesti egyetemen
bölcsészdoktori oklevelet szerzett.
1832-től a pesti egyetemen matematikát,
mechanikát és felsőbb mennyiségtant tanított,
utóbbi tantárgyból 1835-ben rendes egyetemi
tanárnak neveztetett ki.
(Mindezeket azért írom: nehogy kétség
merüljön fel Petzval József kötődése
Magyarország iránt, forrásom: Szinnyei József:
Magyar írók élete és munkái. X.köt.1097.old.).
1836-ban a bécsi egyetem hívta meg
felsőmennyiségtani tanárnak, ezért Bécsbe
költözött és 40 évig ott tanított matematikát,
ott is halt meg.
Petzval Józsefet nagyon érdekelte az optika és
az akkor feltalált fényképezés, ebben már
1840-ben nagy hírnévre tett szert. Ő tervezte
meg a több tagból álló fényerős
lencserendszert (f=1:3,6 már 1840-ben!),
amelyet róla Astro--Petzval-objektívnek
neveznek világszerte. Ez egyrészt a
fényképezésre, másrészt éppen a csillagászati
fényképezés fejlődésére volt nagy hatással. Az
ilyen torzításmentes nagy látómezejű
objektívekkel kisbolygók ezreit fedezték fel.
A bécsi és a prágai akadémiák tagja lett. A
Magyar Tudományos Akadémia 1873-ban
választotta tagjává. Sok cikke és néhány
könyve jelent meg német nyelven.
A névadást a Tátralomnicon dolgozó
csillagászok javasolták a felfedezőnek.
Keszthelyi Sándor (Köszö)